Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 1062. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.170. P. M. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából a búzja 1945. évi augusztus havi árának megállapításáról - 1063. A pénzügyminiszter 1945. évi 190.273. P. M. számú rendelete a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált telekkönyvek pótlására irányuló eljárás illetékmentességéről. - 1064. A pénzügyminiszter 1945. évi 120.700. P. M. számú rendelete az újjáépítési közmunka váltság kivetéséről és kezeléséről.
1064. 120-700/1945. P. M. sz. 1627 11. §. A váltság kivetéséhez (követeléséhez) való jog elévül, ha a váltságot nem vetik ki, illetőleg nem érvényesítik öt év •alatt annak a naptári évnek utolsó niapjától számítva, amelyben a követelési jog beállott, illetőleg a ki Vető hatóságnak tudomására jutott, hogy a váltságot kivetheti. III. FEJEZET. A váltság kulcsa. 12. §. (1) A váltságot OK 5., 6. vagy 7. § szerint megállapított évi váltsáealap egy hónapra eső részének alapulvételével kell kivetni. (2) A váltság kulcsa a következő: Ha a váltságalap egy hónapra ' eső össziege Budapesten Vidéken az 1.000 P-t nem, haladja meg 4% 2% 2.000 „ ' „ „ „ 4.5% 2.5% 3.000 „ „ „ „ 5°/ó 3% 4.000 ,, ,, „ „ 5.5°/o 4°/o 5.000 55 ,5 55 6% 5% 6.000 „ „ „ „ 6.5% 6% 7.000 „ „ „ „ 7% 8.000 „ „ „ „ 8% 9.000 „ „ „ „ 9% 10.000 11 55 55 ,, 10% 15.000 55 5, ,, 5, 11% 20.000 „ „ „ „ 12% a 20.000 P-t meghaladó és minden további megkezdett 5.000 P után a váltságkulcs mind Budapesten, mind vidéken 2—2%-kal emelkedik, de legfeljebb 50% lehet. (3) ÍA magasabb kivetési kulcs alkalmazásával járó váltságtöbblet nem lehet nagyobb, mint az előző fokoziaitot meghaladó jövedelem fele. Ennek értelmiében pl. 3.040 P^nél (vidéken) a váltság nem (3040X4%) 121 P 60 f — amennyi 3040 P-nek a táblázat szerint megfelel —, hanem csali 110 P» miért az előző kivetési kulcs alá eső legmagasabb jövedelem, vagyis 3000 P után (3000X3%) 90 P váltság jár s a 3000 P-t meghaladó 40 P jövedelem fele 20 P, tehát a kivetett váltság összege (90 + 20) 110 P lesz. (4) A családtagok váltságösszegének kiszámítására a jelen rendelet 5. §-a tartalmaz részletes utasításokat. Ehelyütt meg kell még jegyezni, hogy négynél több váltságköteles családtag esetében nincs helye mér-' séklésnek az olyan családtagra eső hányad tekintetében, akinek terhére a. saját jövedelme alapján kivetett váltság összege a családfő váltságának egynegyed részét eléri Vagy meghaladja. Abban az esetben pedig, ha a gyermekes anyának vagy a terhes állapotban levő nőnek önálló keresete vagy jövedelme van és emiatt az ideiglenes mientessógre igénye nincs, iái fizetendő váltság öszszege mindaddig, amíg jövedelem hiányában egyébként ideiglenes mentességre lenne igénye, a saját keresetének (jövedelmének) összegénél több még abban az esetben sem lehet, ha a családfő váltságösszegénék egynegyed része az anya jövedelmét meghaliatdja. (5) Ha a családtagnak saját jövedelme van, a (4) bekezdésben foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazása céljából minden esetben meg kell állapítani azt, hogy mily öszszeget tesz ki egyrészt a váltságköteles családtag saját keresete (jövedelme) .alapján megállapítható váltság összege, másrészt a családfő váltságának egynegyed része. A váltságköteles családtagot terhelő váltságnak mindig azt az összeget kell tekiníteni, amelyik (a kétféle számítás szerint nagyobb. II. CIM. Eljárási szabályok. I. FEJEZET. Kivetési eljárás, 13. §. (1) A váltságkötelesek — a következő szakaszban említettek kivételével — az 1945. évben a jelen rendelet megjelenésétől számított 15 nap alatt, a következő években pedig minden év július hó 15. napjáig a lakóhely szerint illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerületi aidószámviteli osztálynál) részletes és számszerű bevallást kötelesek adni. (2) A bevallás céljára az 1945. évre hivatalos nyomtatvány — technikai akadályok miatt — nem készül. Az 1946. évtől kezdődően .azonban a bevallást az. e célra szolgáló hivatalos nyomtatványon kell majd mjegtenni. A bevallás céljára szolgáló hivatalos nyomtatvány az előállítási költség megtérítése ellenében a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerületi ladószámviteli osztálynál) szerezhető be. (3) A nem önjogú természetes szemiély nevében „a bevallást a törvényes képviselő adja, aki képviseltjiéniefc érdekeit az egész kivetési eljárás során — felelősség mellet — képviseli. * (4) (A bevallásban a váltságköteles személyi adatJado (név, lakás, foglalkozás, születési hely és év) kívül mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek a váltság alapjának és a fizetendő váltság összegének megállapításához szükségesek. (5) A bevallási ív rovatai a bevallási ív mikénti kitöltésére megfelelő utasítással