Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1062. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.170. P. M. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából a búzja 1945. évi augusztus havi árának megállapításáról - 1063. A pénzügyminiszter 1945. évi 190.273. P. M. számú rendelete a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált telekkönyvek pótlására irányuló eljárás illetékmentességéről. - 1064. A pénzügyminiszter 1945. évi 120.700. P. M. számú rendelete az újjáépítési közmunka váltság kivetéséről és kezeléséről.

1064, 120-700/1945. P. M. sz. 1625 delmén kívül a vele egy adólailanyt alkotó közös háztartásiban élő családtagok jövedelme is szerepel, aj családfő és a vele közös háztartásban élő családtagok jövedelmét meg kell osztani és egy-egy váltságköteles családtagnál a tisztát jövedelemnek azt a részét kell váltságalapként számításiba, venni, amely az őt illető jövedelemből a tehertéitelek arányos részének levonásai után fennmarad. Ami a tehertételeik közül különösen az együttesen kezelt közadókra teljesített befizetést illeti, azt a családfő és a családtag váltságalapja között abban az arányban kell megosztani, amily arányban a családfő •és tai családtag vagyona, illetőleg jövedelme után kivetett adók egymáshoz állanak. (3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásában a családtag saját jövedelme alapján kiszámítható váltság összege kisebb, mint a családfő terhére kivethető váltság összegének egynegyed része, a 4.000/1945. M. E. számú rendelet 12. :§-ának (3) bekezdése szerint ez utóbbit kell a családtagot terhelő váltság összegeként megállapítani. A családfő váltságának egynegyed részét kell számításba venni abban az esetben is, ha a családtagnak saját jövedelme nincsen; az idézett rendelkezés azonban gondoskodik arról is, hogy annál a családfőnél, akinek négynél több vele közös háztartásblan élő váltságköteles családtagjai van, az ezekre megállapított váltság egvüttesen ne legyein több, mint amennyit a családfőre megállapítottak. A családtagok váltságát tehát — a családfő váltságösszegé'nek a családtagok számával való osztása útján— .akként kell megállapítani, hogy a családtagok együttes váltságösszege a családfő váltságösszegét meg ne haladja Ezt az eljárást kell alkalmazni abban az, esetben is, ha a családfő a maga személyében nem váltságköteles, viszont a váltság fizetésére köteles családtagolknak önálló jövedelmük nincsen. Ilyen esetben a családfő jövedelme állapján a váltságösszeget úgy kell megállapítani, mintha maga a családfő is váltságköteles volna és az egyébként megállapított összeg alapulvételével kell a családtagok váltságát a fentieknek megfelelően kiszámítlaini. (4) A váltság alapjából csak azokat az együttesen kezelt közadóikat lehet levonásba hozni, amelyeket a váltságköteles az előző évben tényleg befizetett és 'ezt a váltságköteles hiteltérdemlően igazolta. A tényleg fizetett együttesen kezelt közadók levonásának is azonban csak akkor, illetőleg csak abban a részében van helye, amennyiben azok a jövedelemadó alapjául szolgáló egyes jövedelemforrások jövedelmének becslés útján megállapításánál még nemi vonattak le. (J. V. H. Ö. 12. §-ának (4) bekezdése.) (5) Újjáépítési közimunkaváltság címén csak ai megelőző évben készpénzben lefizetett váltság összegét lehet levonni. Ebből következik, hogy ha a váltságköteles a váltságfizetési kötelezettség évét megelőző évben kötelezettségének — ide nem értve a 4.000/ 1945. M. E. számú rendelet 8. ,§-a alá eső természetbeni közmunka esetét — 'természetbeni közmunkát teljesítése útján tett eleget, enimek a közmunkának pénzbeli ellenértékét a váltság alapjából levonásba! hozni niem lehet. Nem lehet levonásba hozni a váltság alapjából a fizetett váltság összegét akkor sem, ha annak fizetését aj munkáltató akár kollektív szerződés állapján, akár önkéntesen teljesítette a váltság fizetésére kö

J telezett helyett. 6. §. (1) (AJ váltság alapját a 4. ,§ (2) bekezdésének második csoportjában említett váltságköteleseknél akként kell megállapítani, hogy számításba kell venni: a) a földbirtokból származó' jövffclelem fejében a tulajdonában vagy haszonélvezetében levő földbirtok kataszteri tiszta jövedelmének tízszeresét; b) *ia házfoirtokt-1 ueuu jövedelem fejében a tulajdonában levő, Vaigy haszonélvezetében levő házbirtok után a váltságkötelezettség évére megállapított házadóalapjának 50%-át; c) általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozás jövedelme fejében a váltságkötelezettség évére megállapított általános kereseti adó kivetésénél alapul vett tiszta jövedelmet; d) a tőkevagyon jövedelme fejében az előző évi jövedelemadó kivetésnél megállapított, illetőleg az ebből a szempontból irányadó jövedelmet; e) a szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelem fejében a váltságkötelezettség évének első felében kézhez vett szolgálati illetmény egy évre átszámított összegét, levonva abból a családi pótlékot, a gyermeknevelési pótlékot, a túlóradíj öszszegét, a közszolgálati alkalmazottaknál ezeken felül az I. lakáspénz osztály szerinti lakáspénzre jogosultak külön pótlékát és a. közlekedési segélyt. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt jövedelmek megállapításánál számításba kell venni a váltságkötelesnek nemcsiak a lakóhelyén, hanem az esetleg más községből (városból) szármlaizó jövedelmiét is és az ekként számításba vett Összes jövedelmeinek együttes összege alkotja a váltság alapját. (3) Az olyan épületeknél, amelyek után a házadót az 1940 : XXII. te 12. §-ániak (1) bekezdésében foglalt állandó tételek szerint kell kivetni, az épület házadóalapjának a