Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1038. A népjóléti miniszter 1945. évi 74.040. N. M. számú rendelete a kórházaknál és egyéb egészségügyi intézményeknél üzemi bizottságok létesítéséről.

1034. 29.000/1945. N. M. sz- 1577 ügyi berendezésre, balesetek, fertőző betegségek és ipari megbetegedések elleni véde kezesre, üzembiztonsági kérdésekre), c) kulturális és jóléti intézményekére, d) a munkavállalókkal való bánásmódra azok fegyelmi és igazolási ügyeire (a munkaviszályok békés elintézésébe), e) a jobb, gazdaságosabb és eredményesebb munka előmozdítása érdekében a munkafeltételekre, a munkarend, a munkierkölcs és munkafegyelem összes kérdéseire-, új munkamódszerek — ide nem értve a tudományos és gyógyító eljárásokat — bevezetésére és az intézmény munkamenetéi és munkatervére, /) az egyes kiváló 'munkateljesítményű munkavállalók előléptetésére, illetőleg jutalmazására. (2) Az előző bekezdés CL)—/) pontjaiban meghatározott feladatkörben a bizottságnak általában kezdeményező (javasló), ellenőrző és tiltakozó joga van. (3) A bizottságnak joga van az (1) bekezdés szerinti érdekből az intézmény könyveibe betekinteni és a szükséghez képest azokat az. intézmény költségére könyvszakértő által megvizsgáltatni. Az intézmény fenntartója (felelős vezetője) köteles minden iratot, amely az intézmény által kötött szerződéseket, általa vállalt kötelezettségeket, a havi átlagkiadás 10%-át meghaladó kifizetési rendelkezést, továbbá az intézmény által a szokásos ügyvitelen túlmenöleg vállalt kötelezettségeket tartalmaz, a, bizottság által láttamoztatni és az intézmény gazdasági és jogi helyzetéről a bizottságnak negyedévenként jelentést tenni. ' (4) A bizottság, ha az általa tárgyalt valamelyik kérdés tisztázása érdekében szükséges, az intézmény kötelékébe tartozó bármelyik személyt meghallgathatja. A munkavállaló a bizottság idézésére köteles megjelenni. Az intézmény fenntartója (felelős vezetője) köteles a tárgyalt, kérdés tisztázásánál szükséges adatokat — a gyártási és orvosi titkokat feltáró adatok kivételével — a bizottsággal közölni, valamint a tárgyalt kérdéssel ügykör szierint megbízott alkalmazottat a bizottság tájékoztatására az ülésre kiküldeni. (5) Ha aiz intézményt kereskedelmi társaság tartja fenn, az intézmény fenntartója (felelős vezetője) köteles a bizottságot az intézmény igazgatóságának üléseire minden esetben meghívni. A bizottság az ülésre legfeljebb két tagot küldhet ki, akiknek tanácskozási joguk vaui, de az intézményt harmadik személlyel szemben nem képviselhetik. Amennyiben az intézmény részére a jelen rendelet alapján központi üzemi bizottság alakult, a tagokat ez küldi be. 7. §. (1) Uj munkarend vagy szolgálati szabályzat készítése vagy a meglevőnek módosítása — feltéve, hogy a munkarend vagy a szolgálati szabályzat nem kollektív szerződés útján jött létre — az illetékes szakszervezet és az intézmény fenntartója által létesített paritásos bizottság hatáskörébe tartozik. Ennek a bizottságnak aiz elnöke, illetőleg helyettese a bizottság tagjai által érdektelen harmadik személyek köréből választandó, megegyezés hiányában felterjesztésre a népjóléti miniszter jelöli ki. (2) Az egészségügyi és balesetvédelmi kérdésekben, ha a bizottság és a munkáltató között megegyezés nem jön létre — feltéve, hogy kollektív szerződés sem határoz másként — a bizottság köteles javasolni az illetékes szakszervezetnél az ügy Döntőbizottság elé terjesztését (17. §). (3) Az intézmény összes jóléti intézményeinek létesítése, irányítása és ellenőrzése a bizottság, illetőleg a bizottság kebeléből kiküldendő jóléti bizottság közreműködésével történik. Az intézmény fenntartója (felelős vezetője) köteles betekintés végett rendelkezésre bocsátani mindazokat a feljegyzéseket, amelyek az ilyen intézmények kezelésére vonatkoznak és munkájukat elősegíthetik. Ha az ellenőrzés módjára nézve a bizottság az intézmény vezetőjével nem tud megegyezni, a további eljárásra a jelen § (2) bekezdésének -rendelkezése irányadó. 8. §. (1) Ha a bizottság tagjainaik száma ötnél több, a munkaviszonyra vonatkozó egyéni panasz tárgyalására a bizottságnak fegyelmi bizottságot kell kiküldenie. (2) Ha a munkavállaló a fegyelmi bizottság döntésével nincs megelégedve, panaszával a bizottság teljes üléséhez fordulhat. (3) Az egyéni panaszok békés elintézésiének céljából a bizottság (fegyelmi bizottság) a szükséghez képest ül össze a munkaidőn kívül. 9. §. (1) Ha a munkavállaló magatartásával vagy cselekményével a munkaierkölcsöt vagy az intézmény fegyelmét megsérti vagy az intézmény biztonsagát vagy az ország demokratikus felépítését veszélyezteti, bizottság (fegyelmi bizottság) köteles vele szemben eljárni. Fenti okokból az intézmény fenntartójának (felelős vezetőjének) is jogában áll a bizottsághoz (fegyelmi bizottsághoz) fordulni. (2) A' bizottság (fegyelmi bizottság) a fegyelmi ügyek intézésére a munkaidőn kívül ülést tart, amelyre az intézmény fenntartóját (felelős vezetőjét), illetőleg megbízottját tanácskozási joggal meghívja, kivéve azt. az esetet, midőn a fegyelmi ügj tárgyát képező cselekmény az intézmény felelős vezetőjének, illetőleg megbízottjának