Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 96. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 1.690. M. E. számú rendelete a csendőrség feloszlatásáról és az államrendőrség megszervezéséről.

132 96. 1.890/1945. M. E. SE. 3. §. (1) Azokat a volt csendőrsép személyeket, akik már közszolgálati ágban elhelyezést nyertek, azonnali hatállyal el kell bocsátani és közszolgálatra csak akkor alkalmazhatók, ha a 2. § szerinti igazolási ügyükben a bizottság „igazolt'* határozatot hozott. (2) Az igazolt volt csendőrségi személy közszolgálatban (honvédség, rendőrség, stb.) alkalmazható. Közszolgálatban való alkalmazása esetén a csendőrség kötelékében eltöltött szolgálati idejét be kell számítani. (3) Az igazolt volt csendőrségi személynek — amennyiben közalkalmazást nem nyer — nyugellátásra van igénye. A 2. § 2. bekezdése szerint alakított bizottság köteles vizsgálni, hogy a nyugellátásra jogosult személy a nyugdíjra rászorul-e. A bizonyítás a volt csendőrségi személyt terheli. A bizottság végső fokon dönt az illető személy nyugdíj illetményének tényleges folyósításáról. (4) Az 1939. évi szeptember hó 1-én vagy azután elhalt csendőrségi személy özvegye és árvái csak az esetben iÜetményjogosultak, ha kérelmükre (akármelyikük kérelmére) a 2. § 2. bekezdése szerint alakult bizottság megállapítja, hogy a volt csendőrség! személy életbenléte esetén a bizottság igazolási ügyében „igazolt'

5 határozatot hozott volna. Az eljárásra és az illetmények megállapítására a jelen rendelet 2. §-a.és a 3. §-ának 3. bekezdése irányadó. 4. §. (1) Azok a kincstári felszerelési tárgyak (fegyver, lőszer, ruházati cikkek, lovak, kocsik, gépkocsik, kerékpár, stb.) és ingatlanok (laktanya, kórház, jóléti intézmény, stb.), melyek 1944. évi október 14-én a csendőrség birtokában vagy használatában voltak, a jelen rendelet hatálybalépésekor a 4. § szerint meghatározott Magyar Államrendőrség birtokába vagy használatába mennek át. 5. §> (1) A magyar állam egész területén a belügyminiszter legfelsőbb felügyelete és ellenőrzése alatt a magyar államrendőrség gyakorolja az összes rendőrhatósági jogokat és látja el a rendőrközegei útján a rendőrszolgálatot. 6. §. (1) Az áUamrendőrségi szervek hatáskörébe tartozik: aj közbiztonság, b) az államrendészet (politikai rendházét) minden ágának ellátása, c) az igazgatási rendészet gyakorlása hatáskörébe utált közigazgatási ügyekben, d) rendőri büntetőbíráskodás a törvényes szabályok által hatáskörébe utalt kihágásokban, e) a volt csendőri teendők és végrehajtó szolgálat valamennyi közigazgatási, közbiztonsági és állambiztonsági (politikai) ügyben, f) azoknak az ügyeknek az ellátása, amelyeket a jelen rendelet hatálybalépése után külön törvény vagy rendelet a rendőrség hatáskörébe utal. 7. §. (1) A Belügyrniniszter közvetlen felügyelete alatt Budapesti Főkapitányság és Vidéki Főkapitányság létesítendő, mint II. és III. fokú rendőrhatóságok. (2) A Vidéki Főkapitányság vezetője a Vidéki Főkapitány. Hatásköre kiterjed az egész ország területére* kivéve Nagy-Budapestet. 8. §. (1) A Vidéki Főkapitányság alá rendelve törvényhatóságonként főkapitányságok, ezek alá rendelve kapitányságok, végül a járási kapitányságok alá rendelve rendőrbizottságok állítandók fel. (2) Megyéi törvényhatóságokban megyei főkapitányság. A belügyminiszter által kijelölt megyei főkapitányság keretében egy vagy több törvényhatóság területére kiterjedő jogkörrel, különleges alakulatok létesítendők a helyi viszonyoknak megfelelően: a) határszéli vármegyékben határrendőrségi kirendeltségek, b) tanosztályok. c) karhatalmi alakulatok, d) különleges kiképzésű, bűnügyi, politikai és igazgatási rendészeti csoportok, e) a törvényhatóság területén lévő vagy több törvényhatósági területen lévő rendőrségi szervek összes tagjának demokratikus nevelését és állandó továbbképzését végző osztályok. (3) Városi törvényhatóságokban városi főkapitányság., A főkapitányság keretében szervezendő: a) a város külső részének utcaszerűen be nem épített területei, a vidék lakossága és a hely közbiztonsági követelményeinek megfelelően egy vagy több körzeti őrs. (4) A megyei törvényhatóságokban járásonként a járási kapitányság. A járási kapitányság keretében portyázó csoportokat kell felállítani. (5) A járási kapitányságok alá rendelt szerv nagyközségekben és körjegyzőségek székhelyén a rendőrbiztosság, szükség szerint körzeti őrsökkel. A rendőrbiztosság vezetője a rendőrbiztos, a körzeti Örs parancsnoka (a 3. és 5. bekezdés esetében is) a rendőrörspiarancsnok. (6) A belügyminiszter elrendelheti, hogy a városi és megyei főkapitányságoknak azonos (egy személy) vezetője legyen és ugyanígy elrendelheti, hogy a járási és megyei városi kapitányság vezetője azonos legyen. 9. §. (1) Minden megyei és városi főkapitányságon, városi és járási kapitányságon 1. bűnügyi, 2. politikai, 3. igazgatási rendészeti,