Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1032. A népjóléti miniszter 1945. évi 11.500. N. M. számú rendelete a társadalombiztosítási bejelentési és nyilván tartási kötelezettségről szóló 270.000/1943. B. M. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről

1032. 11.500/1945. N. M- sz. 1559 A X. sz. melléklet hátlapjára kerülő szöveg (11.50011945. N. M.) Tudnivalók a „Havi bejelentési jegyzék" kiállításához. Ezt a hava bejelentési s jegyzéket ininden munkaadó, aki értelmisági vagy ezekkel hasonló állásban levő munkavállalót, továbbá havi java . dalmazásbain részesülő irodai segédszemélyzethez tartozó munkavállalót- (irodai altiszt, irodasegéd, irodaszolga, ajtónálló, kapus, kézbesítő, éjjeliőr stfbO foglalkoztat, pontosan és olvashatóan 2 példányban kiállítva és összeifűzve a tárgyhónapot követő hónap 8-ik napjáig az Intiézetnek megküldeni köteles. A jegyzékben fel kell tüntetni a vállalatiban, üzemben, hivatalban vagy foglalkozásban az illető bejelentési időszak alatt bármely időtartamon át foglalkoztatott minden munkavállaló nevét és a megkívánt egyéb adatokat. Ha a munkaadó a .bejelentési jegyzéket három példányban küldi meg, az Intézet a bejelentés megtörténtét a munkaadónak visszaadandó együk példányon ismeri el. A biztosítási járulékot legkésőbben a jegyzék benyújtási határidejének napjáig <a. hónap 8-ik napja) kell megfizetni. Az ellen a munkaadó ellen, aki a fizetésteljesítési elmulasztja, az Intézet a fizetést meghaigyast haladéktalanul! kibocsátja, a fizetési meghagyás/ jogerőre emelkedése után pedig a végrehajtási eljárást megindítja. A munkavállalók neveit betűsoros rendben kell a jegyzékben beírni. A iszületési helyre, a belépés napjára valamint az előiztő munkaadó nevére és üzeme helyiére vonatkozó adatok feltüntetését mellőzni lehet azoknál a munkavállalóknál akik a munkából nem léptek ki. A 8. alatti ^kilépésének! napja" rovatát, ha a munkavállaló állásából kilép, a kilépés napjának bevezetésével még akkor is< ki kell tölteni, ha a munkavállaló munkaviszonya a bejelentési időszak utolsó napjával szűnik meg. A 8. alatti ,,fizetés változásának napja"' rovatba a javadalmazásiban beállott változás napját kell beírni. Visszamenőleges hatályú javadalmazás emelés esetében külön kell feltüntetni a visszamenőleg folyósított és külön a bejelenitési időszakra folyósított fizetés öszegét. A10—15. alatti rovatba a munkaviszonyból származó minden készpénz, úgyszintén minden, természetben kapott járandóságot és végül a harmadik személyek változó szolgáltatásaiból (borravaló stb.) származó bevételt kell bevezetni. A biztosított javadalmazásba számít a fizetés, a bér, a napibér, a lakáspénz, a működési, a drágasági, a túlóráéi bárminő más pótlék, a fizetést kiegészítő állandó közlekedésa költség, a jutalom, a jutalék, az egyezmény vagy darabszám szerint járó díj. (1927:XXI. t.-c. 16. §-a, 1928 :XL. t.-c. 3. §-a.) A 12, alatti rovatba a munkavállalónak természetben nyújtott juttatást kell bevezetni, a 13. számú rovatba pedig annak pénzbeli egyenértékét. A pénzbeli egyenérték összegét három havanként az Intézet igazgatósága állapítja meg. A vonatkozó táblázatot az érdekelt munkaadók az Intézetnél díjtalanul beszerezhetik. A 10

1

—16. hasábokat össze kell adni. A 16. számú hasáb tartalmazza a munkavállalók részére folyósított összes illetményt. Ezen összeg 7%-a adja a munfcaválalók után fizetendő betegségi, 6%-á pedig az öregségi, rokkantsági stb. biztositási járulék összegét. Ezeket az összegeket a munkaiadónak kell kiszámítani és az illetményjegyssáfc megfelelő rovatába bevezetni. A havi bejelentési jegyzék megfelelő rovatába kell ugyancsak beállítani a baleseti biztosítási díj összegét is, ami szeméiyenként és hetenként 2.— P. Baleseti biztosítási díjat fizetnek azok a munkaadók, akik elemi erővel hajtott gépet vagy gőzkazánt számottevő termelési tényezőül használnak ugyan, de ötnél több munkavállalót rendszerint nem foglalkoztatnak, valamint azok a munkaadók, akik ilyet nem használnak és tíznél több munkavállalót rendszerint nem foglalkoztatnak. Azok a munkavállalók, akiknek elismert vállalati nyugdíjpénztára van, ugyancsak betűrendes sorban tüntetik fej. munkavállalóikat. Azoknak a munkavállalóknak az összes keresetét, akik nem tagjai az elismert vállalati nyugdíjpénztárnak s így betegség és öregség stb. esetére az Intézetnél kötelezettek biztosításra, a 16. alatti rovatba, azok összes keresetét pedig, akik az Intézetnél csak betegség p^fJ^ré .Kötelezettek biztosításra a 17. alatti rovatna kell bevezetni. A betegségi biz^sításL járulék kiszámításának alapjául tehát a lö. *.q 17. alatti rovatok összeadásából előálló együttes öss^g szolgál, az öregségi stb. biztosítási járulék kiszámításiának alapjául pedig a 16. alatti rovat összeadásából adódó végösszeg. A havi bejelentéisi rendszer mellett nem kell külön belépést-kilépést és változást jelentő lapokat készíteni és azokat az Intézetnek megküldeni. A munkaadó ezeket a jelentéseket az említett jegyzék megfelelő rovatainak kiállításával teljesíti. Ha a munkaadó a bejelentési időszakban foglalkoztatott biztosításra kötelezettet a bejelentési jegyzékből kihagyja, e mulasztása az illető bejelentési időszakra vonatkozólag a bejelentés elmulasztásának minősül akkotr is, ha a biztosításra kötelezett valamely korábbi vagy későbbi bejelentési jegyzékbe fel van véve. Ha a munkaadó a bejelentési jegyzékben a biztosításra kötelezett munkaviszonyának időtartamát nem a valóságnak megfelelően veszi fel az illető biztosításra kötelezettnek bejelentését a bejelentési időszakra vonatkozólag meg nem történtnek kell tekinteni. Az előbbi bekezdés eseteiben a munkaadó az illető biztosításra kötelezettnek biztosítása fejében! az egész bejelentési időszakra eső járulékot a. késedelmi pótlék visszamenőleges felszámításának mellőzésével 10%-kai magasabb összegben az Intézetnek megfizetni köteles akkor is, ha a munkaviszony nem az egész bejelentési időszakon áll fenn. A bejelentési idősizakban megnyílt segélyezési igényből származó költséget és az eljárási költséget a munkaadó az Intézetnek megtéríteni tartozik. Ha a munkaadó a bejelentési jegyzéket a szabályszerű időben be nem szolgáltatja, a betegségi biztosításra kötelezett összes munkavállalói után a bejelentési időszakban mégnyílt segélyezési igényből származó költséget és az eljáráoii költséget .az Intézetnek megtéríteni köteles. A bejelentési időszakra szabályszerűen járó járulékösszeget 5%-kai magasabb összegben köteles megfizetni! az a munkaadó, aki a bejelentési jegyzéket a szabályszerű határidőn túl. de legkésőbben a határidőt követő nyolc nap alatt szolgál-