Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 86. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 1.440. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról szóló 81/1945. M. E. számú rendelet módosítása és kiegészítésetárgyában.

124 86- 1.440/1945. M. E. sz. esetben bír'hatáskörrel, ha a cselekmény politikai jellegű. Ha a tekintetben, hogy a cselekmény politikai jellegű-e, a Bp. szerint illetékes ügyészségnek és a népügyészségnek állás- •• pontja eltérő, a főügyész dönt. 15. §. A 81/1945. M. E.. számú rendelet 22. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: A népbíróság a fiatalkorúak bűnügyében is eljár. í Ha a fiatalkorú a .cselekményt élete tizenötödik évének betöltése után követte el, a Bn. II. fejezetének IV. cikkében meghatározott intézkedéseken felül a 3. §-ban felsorolt büntetések alkalmazásának is helye van. Halálbüntetést mégis csak akkor lehet kiszabni, ha a fiatalkorú a cselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét már betöltötte. A 3. §. 5—7. pontjaiban felsorolt mellékbüntetéseket a tizenötödik életévét még be nem töltött fiatalkorúval szemben is alkalmazni lehet. A népbíróság előtti eljárásban fiatalkorúval szemben dorgálásnak és próbárabocsátásnak nincs helye. 16. §. A jelen rendeletnek az előző §-okban foglalt rendelkezéseit visszaható erővel kell alkalmazni, mégnedig a folyamatban levő azokban az ügyekben is, amelyekben az eljárást a jelen rendelet hatálybalépéséig jogerősen nem fejezték be. 17. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 33. §-a akként egészíttetik ki, hogy az előzetes letartóztatást a népbíróság is elrendelheti, továbbá, hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbításának' többízben is helye lehet. 18. §. Budapesten csak egy népbíróság működik, amelynek illetékessége a budapesti büntető és a pestvidéki törvényszék területére terjed ki. 19. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 93. és 41. §-ai hatályukat vesztik és helyükbe az alábbi rendelkezések lépnek. A népbírósági tanács hat tagból áll. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front ba tömörült öt politikai párt (Független Kisgazdapárt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt, Polgári Demokratapárt, Szociáldemokrata Párt) helyi szervezetei, úgyszintén az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervezete a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt annyiszor egy-egy rendes és két-két póttagot jelölnek ki, ahány tanács szervezését az igazságügyminiszter elrendelte. A népbírósági tanács a kijelölt rendes tagokból alakul meg. A tanács valamelyik rendes tagjának akadályoztatása esetében a vezető bíró annak a pártnak (szakszervezetnek) az első póttagját hívja be, amely pártnak (szakszervezetnek) tagja az akadályozott személy. A póttag akadályoztatása esetében a második póttag behívására kerül a sor; ha pedig ez is akadályozott, új beküldésnek van helye. Nem járhat el népbíróként az, akit bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség vagy fasiszta jellegű cselekmény miatt elítéltek. A jelen rendelet alkalmazása szempontjából nem lehet ^büntetett előéletűnek tekinteni azt, akit fasisztaellenes cselekmény vagy az úgynevezett zsidótörvényben meghatározott valamely cselekmény miatt ítéltek el. A beküldés alkalmával be kell mutatni a tagok és póttagok írásbeli nyilatkozatát, amelyben büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy az előbbi bekezdés értelmében büntetlen előéletűek. Ha a népbíróság székhelyén a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok közül valamelyik működést nem fejt ki, a. hiányzó tagot és póttagokat a vezető bíró sorsolja ki a működő pártok által ajánlott öt-öt személy közül. A kijelölt tag és póttag a megbízást nem utasíthatja vissza. A népbíróság tagjainak és póttagjainak megbízása három hónapig tart, a megbízás azonban megismételhető. 20. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 49. §-a akként módosíttatik, hogy a vezető bíró a bűncselekmény elkövetésének bizornyított voltára nézve csak akkor nyilvánít véleményt, ha erre nézve a tanácsnak legalább egy tagja felkéri, továbbá, hogy szavazategyenlőség esetében a vezető bíró is szavaz. 21. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 53. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek. A népbíróság ítélete ellen a népügyész az elítélt terhére fellebbezéssel élhet. A népügyész által bejelentett fellebbezés alapján az ítélet az elítélt javára is megváltoztatható. Az elítélt abban az esetben, ha a 11. § 1—6. pontja alá eső cselekmények valamelyikében mondták ki bűnösnek, a népbíróság ítélete ellen egyáltalán nem, egyéb esetekben pedig csak a halált vagy az öt évet meghaladó szabadságvesztésbüntetést kimondó ítélet ellen élhet fellebbezéssel. Az elítélt által az ítélet ellen bármilyen formában vagy elnevezéssel bejelentett jogorvoslat fellebbezésnek tekintendő. A védő — a 6. §-ban megjelölt eljárás kivételével — csak az elítélt hozzájárulásával jelenthet be fellebbezést. A védő egyéb-