Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 986. A közellátásügyi miniszter 1945. évi 24700 K. M. számú rendelete a vas-, fém- és műszaki árukat forgalomba hozó kereskedők által számítható legmagasabb haszon megállapításáról.

986. 24.700/1945- K< M- sz. 1473 986. A közellátásügyi miniszter 1945. évi 24700 K. M. számú rendelete a vas-^ fém- és műszaki árukat forgalomba hozó kereskedők által számítható legmagasabb haszon megállapításáról. A 9.690/1945. M. E. számú rendeletnek (Rt. 1945. évf. 779. o.) 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A rendelet hatálya kiterjed mindén kereskedőre, -aki vas-, fém-, műszaki- és szerszámkereskedelemben szokásos és a 2. §-ban részletezett vas- és fémárukat, valamint háztartási és konyhafelszerelési cikkeket hoz forgalomba. 2. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed mindazokra a vas-, fém-, szerszám- és műszaki árukra, valamint háztartási és konyhafelszerelési cikkekre, amelyek a rendelet „A" mellékletének I.—

III. árucsoportjában fel vannak sorolva, vagy forgalmilag ezekhez sorolhatók. (2) Amennyiben a jelen rendelet mellékletében kifejezetten felsorolva nincsenek, nem tartoznak a jelen rendelet hatálya alá: a) a villamossági cikkek és szerelési anyagok, b) elektromoshajtású hűtőgépek és porszívógépek, c) varrógépek és kerékpárok, d) mezőgazdasági gépek és, készülékek, valamint ezek alkatrészei, e) a 120 kg egységenkinti súlyt meghaladó erőmű meghajtású kutak és szivattyúk, f) a belföldi gyárak által előállított, valamint a 200 kg egységenkénti súlyt meghaladó, külföldről behozott szerszámgépek és erőgépek, g) fémek és ötvözeteik (kivéve a csapágyfémeket és forrasztóónokat), h) egészségügyi és fűtőtechnikai cikkek és berendezések, i) olajok és zsírok, j) kötél- és. zsinegáruk, k) golyós- és görgőscsapágyak, íja 47.900/1943. K. M. számú rendelettel pzabály ózott gumi- és azbeszt ipari cikkek, m) az olyan cikkek, amelyeknek legmagasabb eladási árait a közellátásügyi miniszter külön rendeletei szabályozzák. 3. §. (1) A kereskedő alttal forgalombahozott és a 2. §-ban említett vas-, fém-, műszaki és szerszámáruk, valamint háztartási és konyhafelszerelési cikkek fogyasztói ára nem lehet magasabb, mint a 4. §, illetőleg 5. § szerint számított beszerzési árnak és a 7. § (1), illetőleg (2) bekezdése szerinl? számítható bruttó haszonnak együttes összege. Magy. Rend. Tára, 1945. VII—xn. í. (2) Az árucsoportonkint megállapított bruttó haszonkulcs alkalmazásával kiszámított legmagasabb fogyasztói eladási árból a kereskedők viszonteladóknak, nagyfogyasztóknak és iparosoknak az „A" mellékletben előírt engedményeket kötelesek nyújtani. (3) Nem köteles engedményt adni a rendelet szerint kiszámított legmagasabb fogyasztói eladási árból az. a vidéki keres* kedő (vas- és fűszerkereskedő), aki vas-, vagy fémkereskedelmi árucikkeit viszonteladó kereskedőtől szerzi be és azokat 10.000 lakoson aluli községben hozza forgalomba. (4) A legkisebb gyári csomagolási egységnél is kisebb mennyiségnek bontott gyári csomagból eszközölt eladása esetén — tekintet nélkül arra, hogy a cikk, az „A" melléklet szerint melyik árucsoportba tartozik — az „A" melléklet III. árucsoportjára meghatározott haszonkulcsot lehet alkalmazni. (5) Az egységméretű táblából levágotst cikkeknél, valamint a hajlékony tengelyből, páncéltömlőből, acélszalagokból, szalagfűrészekből és egyéb méteráruból levágott 2 méternél rövidebb darabok eladása esetén a fogyasztói ár 20%-kal lehet magasabb, mint az (1) bekezdés szerint kiszámított fogyasztói ár. (6) A viszonteladó kereskedő az állandó raktárkészletét képező fcnűszaki üvegáruknál, valamint törékeny anyagból készült olyan csiszolókorongoknál, amelyeknél az átmérő a- vastagságnak legalább negyvenszerese, az (1) bekezdés szerint számított fogyasztói árat 10%-kai növelheti. (7) Viszonteladó nagykereskedőtől történő vásárlás esetén az áru távolsági és helyi szállításával kapcsolatban felmerülő és az áru beszerzőjét terhelő szállítási és csomagolási költség 10%-kai növelt összege, továbbá a beszerzett árut, terhelő forgalmiadó, az (1) és (2) bekezdés alapján kiszámított eladási árhoz — „beszerzési költségek" megjelölésével — külön tételben adható hozzá. Az így kiszámított beszerzési költségeket vegyes árubeszerzés esetén az áru értékének arányában kell megosztani az egyes árucikkek között. 4. §. (1) Belföldi beszerzési árnak az alant felsorolt költségtételek együttes öszszegét kell tekinteni: 93