Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 86. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 1.440. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról szóló 81/1945. M. E. számú rendelet módosítása és kiegészítésetárgyában.

86. 1.440/1945. M. E. sz. 121 86. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 1.440. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról szóló 81/1945. M. E. számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. Az ideiglenes nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott fel­hatalmazás alapján a népbíráskodásról szóló 81/1945. M. E. számú rendelet (Rt. 1945. évf. 17. o.) módosítása és kiegészítése tárgyában -az ideiglenes nemzeti kormány a következő­ket rendeli: 2. §. A 81/1945. M. E. szá>mű rendel-t 3. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi ren­delkezések lépnek. A népbíráskodás körében a büntetések nemei a következők: 1. halál; 2. kényszermunka; 3. fegyház; 4. börtön; 5. pénzbüntetés; 6. vagyonelkobzás; 7. állásvesztés vagy foglalkozástól való eltiltás; 8. politikai jogok gyakorlatának felfüg­gesztése. Az előbbi bekezdés 1—4. pontjában fel­sorolt büntetési nemek főbüntetések. Az 5—8. pontban felsorolt büntetési nemek mel­lékbüntetések; ezek alkalmazásának helye van abban az esetben is, ha alkalmazásukat a bűncselekményre vonatkozó jogszabály nem rendeli. A 8. pontban megjelölt mel­lékbüntetés alkalmazása az elítélés minden esetében kötelező. Ugyanazon elítélttel szem­s ben többféle mellékbüntetést is ki lehet szabni. A halálbüntetést kötél vagy golyó által zárt helyen, de a nyilvánosság kizárása nél­kül kell végrehajtani. A kényszermunka kiszabható életfogytig vagy határozatlan időre. Ez utóbbi esetben, az időtartam és a szabadulás feltételei tekin­tetében a szigorított dologházra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A kényszer­munka munkatáborokban hajtandó végre. A végrehajtás részletes szabályait az igazság­ügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. A pénzbüntetés kiszabására, átváltozta­tására és behajtására vonatkozóan az 1928:X. törvénycikk rendelkezései megfelelően irány­adók. A népbíróság teljes vagyonelkobzás he­1 yett a vagyon meghatározott hányadának vagy egyes vagyontárgyaknak elkobzását is kimondhatja. A vagyonelkobzást kimondó ítéletet vég­rehajtás végett közölni kell a területileg illetékes pénzügyigazgatósággal, amely a pénzügyminiszter rendelete szerint jár el. Az állásvesztésre ítélt-élveszti közszol­gálati állását. Nyugdíjigényét, nyűg- és kegy díj át csak akkor veszti el, ha ezt a nép­bíróság ítéletében kifejezetten kimondja. Az elítélt ellátatlan családtagjait megillető nyug­díjigényét a népbíróság fenntarthatja; ebben az esetben a nyugdíjigény megállapításánál az elítéltet úgy kell tekinteni, mintha az ítélet jogerőre emelkedésének napján elhalá­lozott volna. Az állásvesztés vezető állásban lévő magánalkalmazottal szemben is kimond­ható. Ennek kimondása nem akadálya an­nak, hogy az elítélt a jövőben a magánalkal­mazás körében nem vezető jellegű állást tölt­hessen be. Azt, akit állásvesztésre ítéltek, utóbb — a bíróság ítéletében kimondandó rendelkezés­hez képest — közhivatalra vagy a magán­alkalmazás körében vezető állásra egyáltalá­ban nem, illetőleg meghatározott idő tarta­mára nem lehet alkalmazni. A foglalkozástól eltiltott foglalkozását öt évig nem folytathatja abban a helységben, vagy helységekben, amelyekre nézve ezt a népbíróság ítéletében kimondja. Az állásvesztésnek vagy a foglalkozástól való eltiltásnak kimondása maga után vonja a Btk. 55. §-ának 3. és 4. pontjában meghatá­rozott következményeket is; ezeknek tarta­mát a bíróság az ítéletben határozza meg. Ha a bűncselekmény következtében a sértett vagy jogutóda válságos helyzetbe ju~ tott, a népbíróság ítéletében a megfelelő vagyonú vagy jövedelmű elítéltet a nem vitás kárnak vagy hányadának megtérítésére kötelezheti; az ezt meghaladó magánjogi igény a törvény rendes útján érvényesíthető. 2. §. A 81/1945. M. E. számú rendelet 5. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek. A büntetés kiszabása tekintetében az alábbi szabályok irányadók: Halálbüntetés kiszabásának akkor van helye, ha a cselekményre a büntető törvé­nyek vagy a jelen rendelet halálbüntetést állapítanak meg és ha a cselekmény tárgyi súlyával és a vádlott alanyi bűnösségének fokával egyedül a halálbüntetés áll arány­ban. A Bn. 32. §-a alkalmazásának a nép­bíróság előtti eljárásban nincs helye. Ahol valamely cselekményre a jelen rendelet többféle szabadságvesztés büntetési nemet állapít meg, a cselekményre megálla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom