Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 975. A közellátásügyi miniszter 1945. évi 25.000. K. M. számú rendelete a kereskedői eladási árak rendezése tárgyában.

1456 975. 25.000/1945. K. M. sz. b) a behozatali engedély és okmánybélyeg költsége, továbbá a külkereskedelmi és egyéb illetékek; c) devizaigénylési és átutalási költségek, valamint az esetleges meghitelezéssel kap. csolatos (accreditiv) költségek; d) fuvardíjak — figyelemmel az 5. § (2) bekezdésében foglalt korlátozásokra — fuvarozási költség és a távolsági szállítással kapcsolatban felmerült biztosítási díjak; e) tá vám számladíja, a vámeljárással kapcsolatos költségek, illetékek, valamint a vámraktárból a saját telepre történő szállítás költségei; f) minden olyan igazolt minőségi, vagy mennyiségi hiány, amelyet sem az eladó, sem a fuvarozó, sem a biztosító társaság meg nem térít; g) az árút terhelő és a beszerző által viselt forgalmi adó és egyéb közterhek; h) az eladó által számlában külön felszámított csomagolási és egyéb költségek. (3),Az (1) és (2) bekezdés szerint számított beszerzési árból levonandó bármely címen kapott engedmény. (4) Arra vonatkozóan, hogy a kereskedő a jelen rendelet 1. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján történő árszámításnál milyen beszerzési árat vehet alapul, a kereskedői forgalom szabályozása tárgyában kiadott rendeletekben (pl. 5.150/1945. M. E- Rt. 1945. évi 581. o.) 5.510/1945. M. E. (Rt, 1945. évf. 602. o.), 20.000/1945. K. K. M. (Rt. 1945, évi 1.354. o.), 7.010/1945. M. E. (Rt. 1945. évf. 685. o.) foglaltak, a közellátásügyi miniszter által az egyes szakmákra nézve kiadott és a kereskedői hajszonkulcsokat megállapító rendeletek intézkedései, valamint a kereskedelmi szokások az irányadók. Az előbb említett rendelkezések, vagy a kialakult kereskedői gyakorlat hiányában igazolt beszerzési árnak azt az árat lehet tekinteni, amelyet a nagykereskedőnek a termelő, vagy az előállító iparvállalat, ai kiskereskedőnek pedig a nagykereskedő, a termelő, vagy az előállító iparos vagy iparvállalat számláz. 3. §. (1) A tényleges beszerzési ár helyett az ú .n. utánpótlási árat, tehát azt az árat is alapul lehet, illetőleg kell venni, amelyért a szóbanlévő, vagy annak pótlására szolgáló azonos jellegű árut a kereskedő az eladás, illetőleg az ajánlattétel időpont jábian, vagy azt közvetlenül megelőzően — figyelemmel a jelen rendelet 2. §-ában foglaltakra — beszerezhetné. Ennek megfelelőeri, ha a jelen rendelet szempontjából figyelemé bevehető utánpótlási ár a raktáron lévő azonos, vagy hasonló cikkek beszerzési önköltségét meghaladja,, a kereskedő az eladási árak kiszámításánál a raktáron lévő és eladásra szánt árukat is a magasabb utánpótlási ár figyelembevételével kiszámított eladási áron hozhatja forgalomba; amennyiben pedig az utánpótlási ár a raktáron lévő áruk beszerzési önköltségénél alacsonyabb, a kereskedő az alacsonyabb utánpótlási árat a régebben beszerzett és raktáron lévő árukra nézve is azonnal alkalmazni köteles. (2) Az utánpótlási ár alkalmazásánál alapul lehet venni: az eladás időpontjában — vagy azt közvetlenül megelőzően történt beszerzéseknél — tényleg fizetett beszerzési árat, a létrejöttnek tekinthető megrendelésben, illetőleg kötésben szereplő egységárat, végül azt az árat is, amelyről a termelő vagy az előáFító iparvállalat a kereskedőt, a kereskedők szervezetét, egyesületét, vagy egyéb érdekképviseletét írásban értesíti. (3) Az egymástól csak meretekben különböző cikksorozat beszerzési vagy utánpótlási árának megváltozása esetében a 2. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével érvényesíthető új beszerzési árat, vagy a jelen § alapján érvényesíthető utánpótlási árat a raktáron lévő cikkre, vagy cikksorozatra nézve is alkalmazni lehet. (4) A raktáron lévő olyan régebbi beszerzésű áruk legmagasabb eladási árának kiszámításánál, .amelyeknél a 2. § (4) bekezdés szerinti utánpótlás ezidőszerint nemi lehetséges, a jelen rendelet 2. §-a szerint kiszámított tényleges beszerzési árat a kereskedő olyan mértékben emelheti s veheti utánpótlási árként alapul, mint amilyen mértékben a szóbanlévő vagy hasonló árú termelői eladási ára a közellátásügyi miniszter rendelete, vagy engedélye alapján a tényleges beszerzés időpontjától az eladás időpontjáig emelkedett. Abban az esetben, ha a közellátásügyi miniszter a szóbian lévő vagy hasonló cikkre nézve a 4.120/1945. M. E. sz, rendelet (Rt. 1945. évf. 222. o.) (Magyar Közlöny 1945- július 1-i 65. szám), illetőleg az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 22.000/1945. K. M. számú leirat (Rt. 1945. évf. 1.394. o.) alapján legmagasabb termelői és eladási árat állapított meg, vagy a termelő hivatkozott rendelet alapján termelői árat érvényesít, a kereskedő az utánpótlási ár megállapításánál olyan szorzószámot érvényesíthet, amely a szóban lévő vagy fogalmilag legközelebb álló cikk régebbi és újabb termelői árának emelkedéséből, szakmai ármegállapítás esetében pedig a szakami áremelkedés átlagából adódik. 4. §. A kereskedő az utánoótlási ár alapjául szo^áló és az 1875:XXXV1I. te 30. §-ának hatálya alá nem eső számlákat, kötleveleket, jegyzékeket, körleveleket, stb., az ellenőrzés céljaira ugyanabból a vételből származó árucikkek teljes eladási időpontja-