Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 961. A közellátásügyi miniszter 1945. évi 106.700. K. M. számú rendelete a sertések forgalmának és felhasználásának szabályozásáról.

1434 961. 106.700/1945- K. M- sz. a vásárlási enjgedélyteket nyilvánltartásba foglalja. >AI sertésvásárlási engedély a kiállítástól számított 45 napig érvényes. 5. §. (1) A 3. § értelmében sertés vásárlására jogosultak kötelesek ebbeli minőségüket a marhalevél átírása (új marhalevél kiállítása) alkalmával a marhalevélkezelő előtt igazolni. A jogosultság igazolására a sert ésvásárlási engedély, kereskedői vásárlás esetében pedig a vételi jegy (6. §) és a 3. § (2) bekezdés alapján kiáUított arcképes igazolvány szolgál. (2) A marhalevélkezelő a marhalevél átírása (ÚJ marhalevél kiállítása) alkalmával köteles ellenőrizni, hogy a vevő a

1 3. § értelmében jogosult-e a sertés megvásárlására. A marhalevólkezelö köteles a marhalevélen a vevő neve mellett a jogosultságot igazoló okmány megnevezését és sorszámát feltüntetni, továbbá egyidejűleg a vásárlás megtörténtét a vásárlási engedélyen feljegyezni. (3) A tenyésztésre vásárolt sertés marhalevelének átírása (új marhalevél kiállítása) alkalmával a marhalevélkezelő köteles a marhalevélre a következő feljegyzést rávezetni: „Ezt a sertést egy éven belül eladni vagy levágni tilos." 6. §. A kereskedő köteles a; sertésvásárlásról négy példányban vételi jegyet kiállítani. A vételi jegy kiállításához az eddig e célra rendszeresített nyomtatványokat kell felhasználni. A vételi Jegy első példányát a kereskedő a Hús- és Zsiradékhivatalnak köteles megküldeni. A második példányt a marhalevél átírása alkalmával ai kereskedő köteles bemutatni a marhalevélkezelőnek, aki annak alapján a marhalevelet átírja, a vételi jegyet hivatalos bélyegzővel és aláírásával ellátja és a marhalevélhez csatolva a kereskedőnek visszaadja. A kereskedő ezt a példányt a sertés marhaleveléhez csatolva, a Hús- és Zsiradékhivatal által meghatározott eladási helyre köteles megküldeni. A vételi jegy harmadik példányát a kereskedő a gazdálkodónak köteles átadni, a negyedik példány pedig a kereskedőnél marad. Felhasználás. 7. §. (1) Száz kilogramm élősúlyon aluli sertést akár közfogyasztásra, akár magánfogyasztásra — a kényszervágás esetének kivételével — levágni nem szabad. (2) A kényszervágott soványsentést — ha az arra alkalmas (100.000/1932. F. M. számú rendelet 92. § (8) bekezdés) — a tulajdonos köteles — kilogrammonkint a beszolgáltatandó májusi morzsoltkukorica kilogrammonkinti hatósági árának húszszorosáért közfogyasztásra bocsátani. A kényszervágott hizottsertést a tulajdonos a háztartásához tartozók zsírszükségletének a fedezésére fordíthatja, vagy közfogyasztásra felajánlhatja. A kényszervágott hízottsertést a tulajdonos a háztartásához tartozók szükségletének fedezésére csak abban az esetben fordíthatja, ha a sertés levágására sertésvágási engedélye van. A községi elöljáróság (polgármester) a kényszervágott és felajánlott sertés húsát, amennyiben az közfogyasztásra alkalmas, köteles — kilogrammonkint a beszolgáltatandó kukorica küogrammonkinti hatósági árának tízszereséért — közfogyasztásra bocsátani. A közfogyasztásra bocsátott sertéshúsból elsősorban a kórházak, klinikák, gyermeknevelő és gyógyító intézetek, valamiint napközi otthonok és egyéb jóléti intézmények szükségletét kell kielégíteni. A törvényhatóság első tisztviselője elrendelheti, hogy a kényszervágott sertés más község (város) közfogyasztására engedtessék át. 8. §. (1) Minden sertésvágáshoz sertésvágási engedély szükséges. A sertésvágási engedélyt a bányavállalatok és ipiari üzemek által bérhizlalása szerződés alapján hizlaltatott sertések vágásához a közellátásügyi miniszter, egyéb esetben pedig a vágás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) adja ki. (2) A községi elöljáróság (polgármester) sertésvágási engedélyt csak annak adhat, aki a vágástól számított egy évre a háztartásához tartozó minden egy éven felüli, megfelelő számú személy zsírjegyjogosultságáról, illetőleg a hatósági zsírellátásban való részesedéséről lemondott. A háztartáshoz tar^ tozó minden öt — egy éven felüli — személy után, aki zsírjegyjogosultságáról (hatósági zjsíreUátásban való részesedéséről) i egy évre lemondott, egy sertésre kell vágási engedélyt kiadni. Ha az említett személyek száma ötnél kevesebb, a vágási engedélyt egy sertésre ki lehet adni, de az engedélyest — a 10. §-ban megszabott kötelező zsírbeszolgáltatáson felül — annyiszor három kilogramm zsír beszolgáltatására kell kötelezni, ahánnyal az említett személyek száma ötnél kevesebb. Ha az említett személyek száma ötnél több, de öttel maradék nélkül nem osztható, a fennmaradó személyek után is az előbbi feltételek mellett kell további egy sertésre vágási engedélyt kiadni. Azt, hogy a kényszervágott, de ta községi elöljáróságnak (polgármesternek) közfogyasztásra fel nem ajánlott hízottsertésből kitermelt zsírból a háztartáshoz tartozó személyeket mennyi ideig kell zsír szempontjából ellátottnak tekinteni (a hatósági zsírellátásból kizárni), — évi 720 dekagramm fejadag alapulvételével — a községi elöljáróság (polgármester) állapítja meg. Az, aki napraforgó-