Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 961. A közellátásügyi miniszter 1945. évi 106.700. K. M. számú rendelete a sertések forgalmának és felhasználásának szabályozásáról.

1434 961. 106.700/1945- K. M- sz. a vásárlási enjgedélyteket nyilvánltartásba foglalja. >AI sertésvásárlási engedély a kiállí­tástól számított 45 napig érvényes. 5. §. (1) A 3. § értelmében sertés vá­sárlására jogosultak kötelesek ebbeli minő­ségüket a marhalevél átírása (új marhale­vél kiállítása) alkalmával a marhalevél­kezelő előtt igazolni. A jogosultság igazolá­sára a sert ésvásárlási engedély, kereskedői vásárlás esetében pedig a vételi jegy (6. §) és a 3. § (2) bekezdés alapján kiáUított arcképes igazolvány szolgál. (2) A marhalevélkezelő a marhalevél átírása (ÚJ marhalevél kiállítása) alkalmá­val köteles ellenőrizni, hogy a vevő a 1 3. § értelmében jogosult-e a sertés megvásárlá­sára. A marhalevólkezelö köteles a marha­levélen a vevő neve mellett a jogosultságot igazoló okmány megnevezését és sorszámát feltüntetni, továbbá egyidejűleg a vásárlás megtörténtét a vásárlási engedélyen felje­gyezni. (3) A tenyésztésre vásárolt sertés marhalevelének átírása (új marhalevél ki­állítása) alkalmával a marhalevélkezelő köteles a marhalevélre a következő feljegy­zést rávezetni: „Ezt a sertést egy éven belül eladni vagy levágni tilos." 6. §. A kereskedő köteles a; sertésvásár­lásról négy példányban vételi jegyet kiállí­tani. A vételi jegy kiállításához az eddig e célra rendszeresített nyomtatványokat kell felhasználni. A vételi Jegy első példányát a kereskedő a Hús- és Zsiradékhivatalnak kö­teles megküldeni. A második példányt a marhalevél átírása alkalmával ai kereskedő köteles bemutatni a marhalevélkezelőnek, aki annak alapján a marhalevelet átírja, a vételi jegyet hivatalos bélyegzővel és alá­írásával ellátja és a marhalevélhez csatolva a kereskedőnek visszaadja. A kereskedő ezt a példányt a sertés marhaleveléhez csatolva, a Hús- és Zsiradékhivatal által meghatáro­zott eladási helyre köteles megküldeni. A vételi jegy harmadik példányát a keres­kedő a gazdálkodónak köteles átadni, a ne­gyedik példány pedig a kereskedőnél ma­rad. Felhasználás. 7. §. (1) Száz kilogramm élősúlyon aluli sertést akár közfogyasztásra, akár ma­gánfogyasztásra — a kényszervágás eseté­nek kivételével — levágni nem szabad. (2) A kényszervágott soványsentést — ha az arra alkalmas (100.000/1932. F. M. számú rendelet 92. § (8) bekezdés) — a tulajdonos köteles — kilogrammonkint a beszolgáltatandó májusi morzsoltkukorica kilogrammonkinti hatósági árának húszszo­rosáért közfogyasztásra bocsátani. A kény­szervágott hizottsertést a tulajdonos a ház­tartásához tartozók zsírszükségletének a fe­dezésére fordíthatja, vagy közfogyasztásra felajánlhatja. A kényszervágott hízottsertést a tulajdonos a háztartásához tartozók szük­ségletének fedezésére csak abban az eset­ben fordíthatja, ha a sertés levágá­sára sertésvágási engedélye van. A köz­ségi elöljáróság (polgármester) a kény­szervágott és felajánlott sertés húsát, amennyiben az közfogyasztásra alkalmas, köteles — kilogrammonkint a beszol­gáltatandó kukorica küogrammonkinti hatósági árának tízszereséért — közfogyasz­tásra bocsátani. A közfogyasztásra bocsátott sertéshúsból elsősorban a kórházak, klinikák, gyermeknevelő és gyógyító intézetek, vala­miint napközi otthonok és egyéb jóléti intéz­mények szükségletét kell kielégíteni. A törvényhatóság első tisztviselője elrendel­heti, hogy a kényszervágott sertés más köz­ség (város) közfogyasztására engedtessék át. 8. §. (1) Minden sertésvágáshoz sertésvá­gási engedély szükséges. A sertésvágási en­gedélyt a bányavállalatok és ipiari üzemek által bérhizlalása szerződés alapján hizlalta­tott sertések vágásához a közellátásügyi mi­niszter, egyéb esetben pedig a vágás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgár­mester) adja ki. (2) A községi elöljáróság (polgármester) sertésvágási engedélyt csak annak adhat, aki a vágástól számított egy évre a háztartá­sához tartozó minden egy éven felüli, meg­felelő számú személy zsírjegyjogosultságá­ról, illetőleg a hatósági zsírellátásban való részesedéséről lemondott. A háztartáshoz tar^ tozó minden öt — egy éven felüli — személy után, aki zsírjegyjogosultságáról (hatósági zjsíreUátásban való részesedéséről) i egy évre lemondott, egy sertésre kell vágási enge­délyt kiadni. Ha az említett személyek száma ötnél kevesebb, a vágási engedélyt egy sertésre ki lehet adni, de az engedélyest — a 10. §-ban megszabott kötelező zsírbe­szolgáltatáson felül — annyiszor három kilo­gramm zsír beszolgáltatására kell kötelezni, ahánnyal az említett személyek száma ötnél kevesebb. Ha az említett személyek száma ötnél több, de öttel maradék nélkül nem osztható, a fennmaradó személyek után is az előbbi feltételek mellett kell további egy sertésre vágási engedélyt kiadni. Azt, hogy a kényszervágott, de ta községi elöljáró­ságnak (polgármesternek) közfogyasztásra fel nem ajánlott hízottsertésből kitermelt zsír­ból a háztartáshoz tartozó személyeket mennyi ideig kell zsír szempontjából ellá­tottnak tekinteni (a hatósági zsírellátásból kizárni), — évi 720 dekagramm fejadag ala­pulvételével — a községi elöljáróság (polgár­mester) állapítja meg. Az, aki napraforgó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom