Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 944. A közellátásügyi miniszter 1945. évi 22.000. K. M. számú rendelete a bánya- és gyáripari árrendezésre vonatkozó 4.120/1945. M. E. számú rendelet végre:hajt ásáról.

1398 944. 22.000/1945. K. M- sz. felmerült

1 költségek és az előirányzat egybevetése után állapítandó meg a következő 6 hónapra érvényesíthető regiekulcs. A kulcsmegállapítás alapjául szolgáló költségelőirányzat az árszámítással együtt beterjesztendő. Ennél az eljárásnál a regiekulcsok a jelen leiratom szerinti ú. n. nettó bérekhez adandók hozzá (lásd a III/4. pontf). b) Alkalmazhatók az 1943. teljes év vagy az 1944. év első felének adatai alapján kiszámított kulcsok is, feltéve, hogy a jelen leiratom szerint az önköltségek közé fel nem vehető ú. n. külön költségek figyelembevételével vagy az ott el nem számolható egyéb költségekkel ezek a kulcsok hely esbítt ettek. A központi és üzleti általános költségeknél az előbbieknek megfelelő eljárás követendő. Az üzemi, központi és üzleti általános költségekben nem számolhatók el az alábbi költségek: a) mindazok & költségek, amelyek a jelen leiratom III. fejezet 7. pontja értelmében ú. n. külön költségként állítandók be az árszámításba; b) a nyereség után fizetendő összes vállalati adó (társulati adó, általános kereseti adó, vagyonadó, stb.); c) igazgatósági és felügyelőbizottsági tiszteletdíjak és az ezzel kapesolaltos adók; d) a bizalmas kiadások, az adományok és általában iaiz üzleti céllal össze nem függő mindennemű ráfordítás, kivéve a közvagy jótékony célú kisebb, a vállalat forgalmával arányban álló adományok; e) a tényleg fizetett kamatok és a saját tőke utáni kamat; f) a büntetés jellegű kiadások, pl. bírságok, késedelmi kannátok, beleértve a közterhek: késedelmi kamatát és az ezzel kapcsolatos rendkívüli adópótlékokat is; gr) mindazok a munkabérek, amelyek a beruházott vagyon felújításával, tehát új beruházott vagyontárgyak előállításával vagy már meglévő beruházási vagyontárgyak értékét lényegesen emelő javításával kapcsolatban merülnek fel; h) a vevők részére nyújtott mindennemű engedmény; i) az ú. n. élelemtári ráfizetések, kivéve az étkezde fenntartásával és az élelimiszierbeszerzéssel, elosztással kapcsolatos általános költségek. Ez alól a rendelkezés alól csak különösen indokolt esetekben tehetek kivételt. Ilyen esetekben azonban igazolni kell a ráfizetés összegét, valaimint azt a körülményt, hogy a ráfizetés az alkalmazottak számával és a tényleg kiosztott élelmiszermennyiséggel arányban áll. A ráfizetések azonban ilyen eset ékben nem az általános költségek, hanem a jelen leiratom IIF7. pontjában említett ú. n. külön költségek között számolandók el. 6. Haszon. Haszon címén a jelen leiratom szerint — az ú. n. külön költség nélkül számított — önköltség után az alábbi százalékok érvényesíthetők; a

) gépgyártásnál, szezonüzemeknél (cukoripar, konzervipar, szalámi ipar, keményítő ipar, kender- és lenkikészí'tő ipar, stb.) továbbá azoknál az iparágaknál, amelyek •tőkéjüket a gyártási időtartamra Való tekintettel egy évben legfeljebb kétszer képeseik megforgatni, 12%; b) egyéb iparágaknál 8%. A haszonösszeg tartalmazza a saját tőke kamatát, az általános vállalkozási kockázat megtérítését és az ú. n. külön költségekben fel nem számítható összes vállalati adókat. Az előbbi százalékos haszonkulcsokat a szakmánkinti kalkulációs irányelvek és minták elkészülte és alkalmazásuk kötelező elrendelése után, a tőke forgássebességének és a kockázat különböző mértékének megfelelően módosítani fogom. 7. Külön költségek. Ilyeneknek azok az alábbi közvetlen, illetve rendkívüli vagy átmeneti jellegű költségek tekintendők, amelyeiknek az általános költség-, illetve haszonkulcsokkal való pótlékolása nem indokolt. Ezek a következők: a) a kimenő forgalommal kapcsolatos közterhek, mint pl. a forgalmi adó, kartellillet ék, számlailleték, nyugtailleték, stb.; b) az eladással kapcsolatos ú. n. külön költségek, mint pl. szerelői költségek, a közvetlen anyagköltségek között nem sze" replő csomagolási költségek, a forgalommal arányos és indokolt mértékű szabadalmi díjak, eladási jutalékok, nyereségrészesedések, stb.; c) a termelés folytatásával kapcsolatos, azzal arányban álló idegen tőke után tényleg fizetett kamaltnak az egységre eső része; d) rendkívüli fuvarköltségek. Abban az esetben, ha a vállalat gyártmányait az eladó telephelyére szállítva adja el, jogosult arra, hogy a nem vasúti szállításból származó fuvarköltségeknek az egységre eső részét külön ítételként az árszámításba beállítsa. Ilyen eljárás esetén köteles a vállalat az ellenőrzés céljaira külön elszámolást vezetni, amelyből a ténylegesen kifizetett fuvardíjak és a ,,rendkívüli fuvardíjak'* címén felszámított összegek kitűnnek. Az elszámolást 3 hiavonkint le kell zárni és a felszámított ú. n. rendkívüli fuvardíjak esetleges módosításával az egyenleget újra elő kell vezetni. /