Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 793. A földmívelésügyi miniszter 1945. évi 53.999. F. M. számú rendelete a Magyar Agrártudományi Egyetem szervezeti szabályzatának megállapításáról.

1198 793. 53.990/1945. F. M. SE. jai: az egyetemi adjunktus, az állami rendszerű VIII., az egyetemi tanársegéd az állami rendszerű IX. fizetési osztályban és az állami rendszerű X. fizetési osztály illetményeit élvező, 2 évre megbízott tanársegéd, valamint az illető tanszéket betöltő tanár javaslatára a kar által egy évre megbízott gyakornok, végül a beosztott középiskolai vagy szakiskolai tanárok. (3) Az intézeti tanárok és a tudományos segédszemélyzet tagjai az illető tanszéken a tanárnak, illetőleg az előadónak közvetlen rendelkezése alatt állnak. Kötelességük a tudományos kutatómunkában, az előadások előkészítésében és a gyakorlatok megtartásában segédkezni. 17. §. A tudományos és tanítótestület minden tagja köteles a hivatalos titkot megőrizni. III. Az Egyetem hatóságai. 18. §. Az egyetem hatóságai: 1. a karok és a dékánok, 2. a tanács és a rektor. 1. A kar. 19. §. A kart megillető hatósági jogot a kari tanári testület a kari ülés útján gyako^ rolja. 20. §. (1) A kari tanári testületnek tagjai az illető kar szervezetébe tartozó valamennyi tanszélk egyetemi nyilvános rendkívüli tanára. (2) A kari ülés tagjai a karok egyetemi nyilvános rendes és rendkívüli tanárai. (3) A tanárhelyettesek és a helyettes tanárok, úgyszintén a szigorlati tárgy előadására meghívott szakelőadók a kari ülésre meghívhatok; a tanárhelyetteseknek és a helyettes tanároknak szavazati joguk van azt a tanszéket illető ügyekben, amelyet helyettesi minőségben ellátnak. (4) A magántanárok a kari ülésre egy magántanári képviselőt küldenek ki. A magántanári képviselő a tanácskozásban résztvehet szavazati joga azonban csak a dókánválasztásnál és a rektorválasztók megválasztásánál van. 21. §. A kar, a nyári szünidőt kivéve, minden hónapban rendes kari ülést tart, a dékán azonban szükség esetén a kart rendkívüli ülésre bármikor összehívhatja. Ha a kar tagjainak legalább fele a tárgysorozat megjelölésével kari ülés összehívását kívánja, a dékán az előterjesztéstől számított tíz nap alatt köteles rendkívüli kari ülést összehívni. 22. §. A kari ülésen minden egvetemi nyilvános, rendes és rendkívüli tanár köteles megjelenni; a meg nem jelenő tanár köteles elmaradásait a dékánnál az ülés előtt megokolni. Ha egy tanár ugyanabban a tanévben háromszor marad el megokolatlanul a kari ülésről, ezt a dékán a tanácsnak bejelenti. 23. §. (1) A kari ülés megtartásához és érvényes határozat hozatalához a kari tagok legalább felének jelenléte szükséges. (2) A jelenlévő tagok általános szavazattöbbséggel határoznak, hacsak valamely jogszabály másként nem intézkedik. (3) A szavazás szóbeli, választásokkor és jelölésekkor mindig titkos. Más ügyben is titkos a szavazás, ha legalább három tag kívánja, vagy, ha az elnöklő dékán ezt elrendeli. Ha a kari ülés nem határozatképes, a dékán közeli határnapra új ülést hír össze. Ha a kari ülés másodízben sem határozatképes, a dékán jelentést tesz a tanácsnak. 24. §. A" kari ülést a dékán hívja össze, ő állapítja meg az ülés napirendjét is. Ezt az ülés előtt legalább nyolc nappal közölnie kell a kar tagjaival. Az ülésen rendszerint csak a meghív un megjelölt ügyek vehetők tárgyalás alá; a karnak azonban bármely tagja jogosult akár a kari ülés előtt, akár a kari ülésen indítványt vagy javaslatot előterjeszteni, de az utóbbi esetben csak akkor vehető az ugyanabban az ülésben tárgyalás alá, ha ehhez a kar szótöbbséggel hozzájárul. 25. §. A kari ülésen a dékán, akadály esetén a pro dékán, ennék akadályoztatása esetén pedig a nyilvános tanári szolgálatban legidősebb tanár elnököl, ő vezeti és rekeszti be az ülést s őrködik a tanácskozás méltóságán. Szavazáskor a kérdést úgy kell feltenni, hogy „igen"-nel vagy „nern"-mel lehessen szavazni. Választáskor és jelöléskor a jelölt nevével történik a szavazás. 26. §. (1) A tárgyalásra kerülő ügyeket rendszerint az elnök vagy a jegyző terjeszti elő, a dékán azonban a kar egyes tagjait, sőt esetleg a tanítótestület más tagjait is megbízhatja egyes ügyek tanulmányozásával és a vonatkozó vélemények vagy javaslatok szerkesztésével. Ez esetben az illető megbízottak adják elő az ügyeket. (2) Fontosabb kérdésekben a kar, sürgős esetekben a dékán bizottságokat alakít és bíz meg vélemények vagy javaslatok kidolgozásával. 27. §. A karnak minden határozata

1 ellen bármely kari tag különvéleményt jelenthet be, ha a tanácskozás folyamán a határozattá vált javaslat ellen felszólalt. A különvéleményhez bejelenthetik csatla-