Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 790. A földmívelésügyí miniszter 1945. évi 146.000. F. M. számú rendelete a háborús események folytán gazdát cserélt egyes hasznos házi állatoknak marhalevéllel ellátásáról és az ország állatállományának fejlesztéséről szóló 7.680/1945. M. E. számúrendelet végrehajtásáról.

1144 790. 146.000/1945. F. M. sz. II. FEJEZET. Az ország áHatálloanányának fejlesztéséről. Tenyésztésre mlkalmas, de nem tenyésztésre használt állatok igénybevétele. 9. §. (1) A R. 6. !§-a szempontjából tenyészállatnak: kell tekinteni azt az állatot, amely törzskönyvi ellenőrzés alatt állott, vagy áll, vagy amely nem áll -ugyan törzskönyvi ellenőrzés alatt, de fajta, jelleg, kor, külem, tenyész- éjs termelőképesség tekintetében törzskönyvi ellenőrzésibe vételre alkalmas. Azt, hogy az állat tenyésztésre alkalmas-e, vagy sem, iaz illetékes Vármegyei Állattenyésztő Egyesület állapítja meg. (2) Azt ia Irörülményt, hogy a tenyésztésire alkalmas állatot tulajdonosa (birtokosa) tenyésztésre használja-e vagy sem, a vármegyei gazdaisági felügyelőség jogosult ellenőrizni vagy ellenőriztetni. (3) Ha a vármegyei gazdasági felügyelőség azt állapítja meg, hogy a jelen § (1) bekezdése szerint tenyészállatot tulajdonosa (birtokosa) nem tenyésztésre használjiai, köteles az állat igénybevételére, valamint a térítés összegére a földmívelésügyi minisz-, térnek javaslatot tenni. A gazdasági fel* ügyelőség javaslatához a térítés összegére nézve a községi elöljáróságtól értékbizonyítványt kívánhat be és javaslatában megjelöü az állat megszerzésére, valamint a megszerzésekor szükségessé vált esetleges gyógykezelésére, illetőleg munkaképes állapotba helyezésére a birtokos által fordított és igazenit; vagy legalább kellőképen valószínűsített költségek összegét jp. (4) A vármegyei gazdasági felügyelőség köteles az igénybevételi eljárás megindítását az állat tulajdonosával (birtokosával), valamint az állat tartási helye szerint illetékes községi elöljárósággal (polgármesterével, községi elöljáróval) közölni. E közlés alapján a marhalevélen asz igénybevételi eljárás megindítását fel kell jegyezni, miértis az igénybevételi eljárás alá vont állat tulajdonosai (birtokosa) köteles az állatra vonatkozó marhalevelet három napon belül az illetékes marhalevélkezelőnek bemutatni. A marhalevél jobb alsó, üresen hagyott részén az igénybevételi eljárás megindítását a következőképen kell feljegyezni: „A marha levélen leírt állatra az igénybevételi eljárás folyamatban van." Ezt a feljegyzést az igénybevétel megtörténtéig, illetőleg az eljárás megszüntetéséig mindannyiszor fel kell tüntetni, valahányszor iaz állatra új marhalevél kiállítása válik szükségessé. 10. §. (1) A R. 6. f§^a szerint szerzett, nem tenyésztési célrai használt tenyészállatot az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőség javaslatánál a földmívelésügyi miniszter határozattal veszi igénybe és határozatában az átvételre illetékes gazdasági felügyelőséget is megjelöli. (2) A földmívelésügyi miniszter a gazdasági felügyelőség javaslata alapján, igénybevételi határozatában az igénybevett tenyészállatért Qí birtokos részére fizetendőtérítés összegét is végérvényesen meg^Ua pítja. Ez az összeg az állat igénybevételének helyén és időpontjában kialakult; tor galmi árat nem haladhatja meg. A földmívelésügyi miniszter iaz igénybevételí határozat meghozatalával egyidejűleg a térítés összegét az állat átvételéré kijelölt gazdasági felügyelőségnek kiutalja. (3) Az igénybevételi határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. 11. §. iAiz igénybevételi határozatot az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőség közli az állat tulajdonosával (birtokosával)

r aki a határozat alapján köteles az állatot a gazdasági felügyelőség által megjelölt időben és helyen a gazdasági felügyelőségniek átadni. A gazdasági felügyelőség gondoskodik az igénybevett és átadott állatnak a tenyésztési célt biztosító elhelyezéséről, továbbá a térítési összeg kifizetéséről. A térítés összegét azonban csak az igénybevett állat kifogástalan állapotban történő átadása esetében fizeheti ki. Tenyészállatigmzolvány. 12. §. (1) A R. 7- §ia szerint tenyésztésre alkalmas állat tuljiadonosla (birtokosa) köteles legkésőbb 1945. évi december hó 31-éig minden egyes tenyészállatra, az állat tartási hely szerint illetékes Vármegyei Állattenyésztő Egyesületníéi a II. számú mintának megfelelő tenyészállatigazoülványt váltani. (2) A tenyészállatigiazolváinyban meg kell jelölni, hogy az abban leírt állat a R. 8. §-a éirtelmében, a R- 6. §! esetét kivéve minden igénybevétel és közmunka alól mentes, továbbá a tenyészállat tulajdonosának nevét és lakóhelyét, az állat pontos leírását (faj, fajta, kor, szín, ivar, különös ismertető jelek és jegyek). A tenyészigazolványt a kiállító Vármegyei Állattenyésztő Egyesület hivata-. los pecsétjével is el kell látni. (3) Minden egyes tenyészállatigazolvány kiállításáért az állat tulajdonosa (birtokosa) az állat tartási helye szerint illetékes Vármegyei Állattenyésztő Egyesület javára díjat köteles fizetni. (4) A tenyíélazállatügazolvány kiállításának díja a következő: a) juh és kecske után 30 pengő, b) sertés és szamár után 50 pengő, c) 2 évesnél fiatalabb ló, szarvasmarha, vagy bivaly után 100 pengő,