Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 682. A nemzeti kormány 1945. évi 11.850. M. E. számú rendelete a Budapesten és környékén fogyasztásra kerülő gyógy és ásványvíz, forrástermék,szénsavval telített ásványvíz, szikvíz, üdítővíz, úgyszintén az itt eladott fürdőjegydkután fizetendő gyógyhelyi és üdülőhelyi díjakról.

682. 11.850/1945. M. E- sz. 963 lŐhelyi díjat utólagos elszámolás mellett előlegként a központi bizottság pénztárába befizetni. 4. §. Budapesten és környékén kívül eső helyen készített, de Budapesten ép környékén forgalomba kerülő, a 2. § (1) bekezdésében felsorolt szénsavas vizeket csiak akkor (szabad árusítani, ha a vizet- árusító kereskedő igazolja, hogy a szénsavas víz előállításálhoz felhasznált szénsav után járó gyógy- ép üdülőhelyi díjat megfizette. II. RÉSZ. 5. §. (1) Budapesten és környékén üzembetti lévő gyógy-, gőz-, medence-, kád-, part-, föveny-, dunafürdő, uszoda és vízgyógyintézet tulajdonosa (bérlője), vagy felelős vezetője köteles a kiszolgáltatott fürdőre, vízgyógy- és ipzapkezelésre jogosító \i e

gyek mindenkori áramaik három százalékát, mint gyógyhelyi és üdülőhelyi célokra szolgáló díjat (lepedő, törülköző, vetkőzŐszekrény, kabin díját a fürdő jegyek árához minden esetben hozzászámítva) ai központi bizottság pénztárába az 1. § (2) bekezdésében meghatározott módon befizetni, (2) Az évi szabadjegyeket ötven darab első osztályú fürdő jegy ára után számítandó három, százajlékos, ai nem egész évre szóló szabtad jegyeket ugy amily alapon számítandó, az érvényességi tártamnak megfelelő arányos összegű díj terheli. (3) Bérletjegyek után a díj a befizetett összeg három százalékai (4) Kedvezményes jegyek után a teljes- ' árü jelgyeket terhelő díjat kell fizetni. (5) Az 1927 : XXI. t.-c. 92. és 93. padban felsorolt biztosító intézetek, yalamint az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap tagjai részére kiadott kedvezményes jegyeket és a Nemzeti Sportuszoda kizárólag sport céljaira kiszolgált edzőjegyeit a ténylegesen bevételezett összeg után fizetendő három százalék díj terheli. (6) Az ingyenes dunafürdők, vagy ingyenep népfürdők által kiadott fürdő jegyek után gyógy- és üdülőhelyi díjat fizetni nem kell. 6. E. (1) A 4. § (1) bekezdésében megjelölt fürdők, uszodák, vízgyógyintézetek kötelesek a felhasznált jegyekről havonkint a központi bizottság által megadott minta szerinti kimutatást készíteni ép azt legkésőbb a következő hónap ötödik napjáig cégszerűen aláírva' a központi bizottsághoz beküldeni, a bevételek végösszegének három százalékát pedig gyógyhelyi és üdülőhelyi díjként egyidejűleg befizetni. (2) A 4. § (1) bekezdésében megjelölt fürdők, uszodák, vízgyógyintézetek pénztárai csak számozott szelvényes jegyeket hozhatnak forgalomba s a fürdők csak ilyen jegyekre pzolgáltiathatók ki. 7. §.'A jelen rendelet alapján járó és a megszabott határidőben be nem fizetett díjakat közadók módjára kell behajtani. III. RÉSZ. 8. §. A központi bizottság a jelen rendelet rendelkezéseinek megtartását megbízottjai útján bármikor ellenőrizheti. Megfigyeléséről minden év végén a népjóléti miniszternek jelentést tenni köteles. 0 9. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki: 1. az 1. § (2) bekezdésében és az 5. § (1) bekezdésében említett havi kimutatást kellő időben be nem terjeszti és az esedékes díjiait idejében be nem fizeti; 2. az előző pontban említett kimutatásban a valóságnak meg nem felelő öspzeget jelent be, a gyógyhelyi és üdülőhelyi díjat pedig ennek alapján számítjai, illetőleg fizeti be; 3. mint a szénsav előállítója, vagy annak forgalomba hozója az 1. § (2) és a 3. §-bian megállapított kötelezettségének egyáltalában nem, viafgy nemi a rendeletben megállapított módon tesz eleget; 4. a E. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megszegésével hoz fürdő jegyet forgalomba; 5. Budapesten, és környékén olyan, szikvizet hoz forgalomba, (amelynek előállításához felhasznált szénsav után járó gyógy- és üdülőhelyi díjat nem rótta le; 6. a központi bizottság ellenőrzését gátolja, vagy meghiúsítja, általában jelen rendelet intézkedéseit megszegi vagy kijátssza. (2) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege 80.000 pengő. , * (3) A kihágás miatt az el járás az államrendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni. 10. $. A jelen rendelet kihirdetése napján (1945 dec. 15.) lép hatályba* ezzel egyidejűleg a 9.800/1934. M. E. számú rendelet (Rt. 1934. évf. 1225. o.) hatályát veszti. Budapest, 1945. évi december hó 6~án. *Tildy Zoltán s. k. miniszterelnök. 61*