Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 635. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 10.390. M. E. számú rendelete a hazai növénynemesítés folytonosságának biztosításáról.
635. 10.390/1945. üzem fekvése szerint illetékes községi termelési bfeottság köteles megtenni. 5. §. A jelen rendelet hatálybalépésének napjától kezdve az 1. §-ban felsorolt növénynemesítő üzemeket és az azokban lévő növényanyagot laboratóriumi felszerelést csak a földmivelésügyniiniszter engedélyével szabad elidegeníteni; az elidegenítésnél ' az államot elővásárlási jog (7. §.) illeti meg. 6. §. (1) Ha a növénynemesítő üzem tulajdonosa (felelős vezetője) 2. §-ban írt határidőig bejelentette, hogy üzemében a növénynemesítést továbbfolytatni kívánja, köteles azt 1946. évi március hó 31. napjáig megkezdeni és a 2. §. (1) bekezdésében megjelölt Intézet felügyelete és ellenőrzése mellett megfelelően folytatni. 7. §. (1) Ha a növénynemesítő üzem tu* lajdonosa (felelős vezetője) üzemét továbbfolytatni nem kívánja, továbbá, ha arra elháríthatatlan akadály miatt nem képes, vagy abban bármi oknál fogva akadályozva van, köteles a tulajdonában levő növényanyagot &3 annak íajtatulajdon jogát, továbbá a nemesítés cél j ária szo 1 gáló üzemet (telepet) 1945. évi december hó 31. napjáig a 2. § (1) bekezdésében megnevezett/ Intézet útján az államnak megvételre felajánlani. (2) Ha az állam 1946. évi február hó 15. napjáig az előző bekezdésben írt vagyontárgyakat meg nem vásárolja, az üzem tulajdonosa (felelős vezetője) azokat 1946. évi március hó 31. napjáig értékesítheti. Ez esetben az adásvételi szerződést annak keltétől számított 15 napon belül a földmivelésügyi miniszterhez kell az államot megillető elővásárlási jog esetleges gyakorlása vé> gett bemutatni. (3) Ha a földmivelésügyi miniszter ez elővásárlási jogot a szerződés bemutatásától számított 30 napon belül nem gyakorolja, az adásvételi szerződés hatá 1 ybalép. 8. §. (1) Az állam végleges átengedésre igénybeveheti azt a növénynemesítő üzemet: a) amelynek tulajdonosa (felelős vezetője) bejelentette, hogy növénynemesítő tevékenységét továbbfo 1 yta + im nem kívánja és üzemét 1946. évi márcrus hó 31. napjáig a 7. §-ban foglaltak szerint nem értékesítette, b) amelyre nézve tulajdonosa (felelős veze'oje) bejelentette, hpgy nővénvnemesítő tevékenységét továbbfolytatni kívánja, de üzemét 1946. évi március hó 31. napjáig meg nem kezdte, c) amelyben a tulajdonos (felelős vezető) a növénynemesítő tevékenységet a hazai növénynemesítés folytonosságához fűződő közgazdasági érdek szempontjából nem megfelelően folytatja, M- E. sz. 9[t d) amelyre vonatkozólag a bejelentésből, vagy egyéb módon megállapítható, hogy tulajdonosa ismeretlen helyen tartózkodik és felelős vezetője, vagy olyan rendelkezésre jogosult vagyonkezelője nincs, aki az üzemet az előző pontban foglaltaknak megfelelően folytatni képes, e) amelyre vonatkozólag a tulajdonos, (felelős vezető) a 2. § _ ban írt bejelentési kötelezettségének szándékosan nem tett eleget, vagy lényeges kérdésben rosszhiszeműen a valóságnak meg nem felelő bejelentést tett. (2) Azt, hogy az üzem tulajdonosa (felelős vezetője) a növénynemesítést meg" felelően folytatja-e, a földmivelésügyi miniszter ellenőrzi. Az ellenőrzés részletes szabályait a földmivelésügyi miniszter ren delettel állapítja meg. 9. §. Ha valamely növénynemesítő üzem, illetve az ahhoz tartozó egyéb vagyontárgyak igénybevétele rendeltetett el» annak hatálya kiterjed az üzem egész felszerelésére, az ott lévő minden növény* anyagra, illetőleg fajtatulajdonjogra és 'az ahhoz fűződő minden jogosítványra azzal* hogy a mindezekre vonatkozó összes jogok a magyar államra szállnak át. 10. §. Az igénybevétel kérdésében a földmivelésügyi miniszter határozattal dönt. (2) E határozat ellen 15 napon belül az üzem (telep) fekvésének helye szerint illetékes ítélőtáblához csak azon az alapon lehet panasszal élni, hogy az 'igénybevételnek a 8. §ban írt előfeltételei nem forognak fenn. 11. §. (1) Az igénybevett növénynemesíto üzemért, növényanyagért, illetve fajtatulajdonjogért és az azzal az államra átszállott iogokért a tulajdonosnak a valóságos és teljes becsértéknek megfelelő kártalanítást kell fizetni. A kártalanítás megállapításánál figyelembe kell venni az egyes vagyontárgyak forgalmi értékét, az üzemnek^ az igénybevétel előtti három évben elért átlagos jövedelmét és a fajtatulajdonjog, valamint az ahhoz fűződő jogosítványok eszmei értékét. (2) Az előző bekezdés szerint járó kár talanítás összegét háromtagú bizottság- áliapítia meg. A bizottság elnöke a földmívelésüovi miniszter kiküldöttje, 'tagjai pedig a pénzügyminiszternek és az igénybevételt szenvedőnek egyegy kiküldöttje, illetve megbízottja. A felek kérelmére a bizottság egy vaay több szakértőt köteles meghallgatni. A szakértő költségét az a fél viseli, aki a szakértő meghallgatását kérte. (3) -A kártalanításra^ igényt tartó fél a bizottság határozata ellen 15 naoon beiül panasszal élhet az üzem (telep) fekvésének
