Rendeletek tára, 1944
Rendeletek - 211. A m. kir. pénzügyminiszter 1944. évi 41.700. számú rendelete, az életbiztosítási szerződések körében a háborús haláleseti kockázuat viselése tárgyában kiadott 2.890/1941. M. E. számú és 4.580/1942. M. E. számú rendeletben foglalt egyes rendelkezések végrehajtásáról.
211. 41.700/1944. P. Ü.M. sz. 743 2.890/1941. M. E. számú rendelet 3. §-a értelmében kötvénykölcsönként megterhelte, illetőleg azokat megfelelően leszállította-e — valamint a pótdijak összegének és a kártöbbletnek az alappal elszámolandó különbözetét. A vállalat oly biztosítások meg nem fizetett pótdíjait, amelyekkel a biztosítási szerződés alapján kifizetendő összeget a most említett rendeletszakasz értelmében megterhelték, az esedékessé vált pótdíjak összegéből levonhatják, ha a biztosítás 3 évi díj befizetése előtt szűnt mej a nélkül, hogy esedékessé vált volna. A kimutatást a mellékelt II. jelzésű minta szerint kell elkészíteni. A vállalatok az elszámolási kimutatásba a viszont biztosítókat illető háborús kockázati kiegészítő díjakat csak akkora hányadban vehetik fel, amekkorában azt a háborús haláleseti kockázat megosztását szabályozó viszontbiztosítási szerződéseinek felülvizsgálata útján megállapítom és előzetesen engedélyezem. • 5. §. Ha a kártöblctet pozitív szám fejezi ki, a pótdíjak Öszszegének a kártöbbletet meghaladó és a 4. § szerint kimutatott; többletét a vállalatok az elszámolási kimutatás benyújtásáig kötelesek a m. kir. postatakarékpénztárnái vezetett 185.010. számú' «P. M.: Háborús többlethalandósági alap, Budapest» elnevezésű csekkszámlára befizetni. Ha a kártöbblet negatív szám fejezi ki, a pótdíjak összegét kell befizetni. Késedelmes fizetés esetén a vállalat ugyanazokat a kamatokat és egyéb szolgáltatásokat tartozik megtéríteni, melyek az illetékek késedelmes fizetésére nézve a mindenkori jogszabályokban elő vannak írVa. A kellő időben be nem fizetett többletet közadók módjára kell behajtani» Amennyiben a pótdíjak összege a kártöbbletet nem fedezi, a hiányzó különbözetnek általam helyesnek talált értékét az alap — amennyiben a rendelkezésére álló pénzösszegek azt megengedik — évről-évre megtéríti. A vállalatok ezt a különbözetet az elszámolási év zárószámadásába az alappal szemben követelésként állíthatják be, mely a következő év elejétől az alap által történő megtérítés napjáig, az esetleg meg nem térített rész pedig az év végéig az alap terhére évi 4.5°/o-kal kamatozik. A meg nem térített részt minden következő év pótdíjtöbbletével csökkenteni, illetőleg hiányával növelni kell éa az így előálló hiány fentemlített kamatozása és megtérítése évenként újra kezdődik. Ha valamely vállalat az elszámolási kimutatást kelIŐ időben nem nyújtja be, köteles az alap javára esedékes összeg után és a késedelem időtartamára számított évi 4.5o/o-os kamatot a fentemi í tett csekkszámlára az esedékes összeggel együtt befizetni, illetőleg nem igényelheti az alappal szemben fennálló követelése Után az említett időtartamra a kamatot. 6. §. A jelen rendelet 3. és 4. §-aiban előírt kimutatásokat csak azokról az állományokról kell készíteni, amelyek abban az
