Rendeletek tára, 1944
Rendeletek - 155. A m. kir. minisztérium 1944. évi 1.610. M. E. számú rendelete, a zsidók lakásával és lakóhelyének kijelölésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról.
47S 155. 1.610/1344. M. E.«. hogy a vállalathoz vállalatvezetőt rendelhet ki. Ez utóbbi esetben a gondnok kirendelése a vállalatvezető kirendelése napján megszűnik. » r A bérleti jogviszony megszűnésével kapcsolatos rendelkezések* 12. §. Ha a jelen rendelet alapján tett hatósági intézkedés következtében a bérlő lakását elhagyni köteles, a bérleti jogviszony annak a hónapnak utolsó napjával ér véget« amelyben a bérlő a lakásból kiköltözik. 'A rendelet hatálya. 13. §. Annak megállapításában, hogy a jelen rendelet szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó az 1941 :XV. te. 9.és 16. §-ának rendelkezései az irányadók azzal, hogy nemzsidó az olyan személy is, aki származására és vallására nézve az említett 9. § utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve, hogy nem kötött, illetőleg mindaddig, amíg nem köt házasságot zsidóval, vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülőé az izraelita hitfelekezet tagjaként született. 14. '§. A jelen rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra a zsidóra, aki az 1.240/1944. M. E. számú rendeletben (Rt, 1914. 263. o.) meghatározott megkülönböztető jelzés viselésére nem köteles. I ; .•*/ Büntető rendelkezések. 15. §. (1) Amennyiben á cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aid 1. a jelen rendeleten alapuló igénybevétel meghiúsítása végett a hatóságot a valóság elhallgatásával, valótlan adatok közlésé i'el vágy más módon szándékosan megtéveszti, vagy megtéveszteni törekszik, vagy abban közreműködik; 2. a 8. § (4) bekezdésében foglalt tilalmat megszegi vagy kijátsza; 3. a jelen rendelet alapján tett hatósági rendelkezésnek nem tesz eleget. ] (2) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb Összege az 1939:11. te. 212. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékig terjed, a pénzbüntetés átváltoztatására pedig az említett § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni«
