Rendeletek tára, 1944

Rendeletek - 152. A m. kir. minisztérium 1944. évi 1.540. M. E. számú rendelete, a zsidók értelmiségi munkakörben való alkalmazásának és foglalkoztatásának megszüntetéséről.

Í7fl 152. 1.54«/1944. M. I. sœ. kereszljénv lutfelekezet tagjai voltak, vagy ha az 1895. eyi október hó 1.* napja ntán született, mind ő maga, mind szülői keresztény hitfelekezet tagjaként születtek és szülői születésekor azok szülői keresztfény; hitfelekezet tagjai voltak, egyúttal pedig mindkét esetben a büntetőjogi jogkövetkezmények terhével írásban kijelenti, hogy ő a jelen rendelet 12. §~a ertelinelaen nemzsidó. Ha azonban a fentemlített tények igazolására bem« tat ott valamely okirat az alkalmazott zsidó származására utaló adatot tartalmaz, vagy az alkalmazott nemzsidó származása egyéb okból kétséges, a nagyszülőkig terjedő ' igazolást is meg kell követelni. 15. §, A jelen rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni keíl mindazoknak az egyesületeknek és bármily más megjelölésű szervezetebiek (1938 :XVll. te. 1. '§.), továbbá mindazoknak az alapít \ ányoknak az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott alkalmazottaira is, amelyek nem esnek az 1.210/1944. M. E. számú rendelet hatálya alá. -, ' 16. §. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem e%ik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki zsidónak értelmiségi munkakörben alkalmaztatására vonatkozó ti iáimat (I. §..), továbbá a tilalom alá eső alkalmaztatások megszüntetésére (2. •§.). az elbocsátott alkalmazottak illetményeinek kifizetésére (3. §.), az elbocsátott alkalmazottnak nem értelmiségi miuikakörben foglalkoztatására (4. §.), az elbocsátott alkalmazott munkakörének átadására, illetőleg átvételére (5. §.),. az> írásbeli bejelentések megtételére (3. és 6. §.), a kereskedelmi társaság igazgatására és ügyvezetésére (9. §.) és a zsidó csendtístáiss uiűködésére (10. §.) vonatkozó rendelkezéseket megszegi vágyj kijátsza. A bütetőjogi felelősségre vonáson felül a 8.130/1939. M. E, számú rendelet (Rt. 1939. 1629. o.) talapján rendorlmtósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is helye van. A pénzbüntetésre az 1$28 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939:11. te. 212. §-ának M'1) bekezdésében meghatározott mértékig terjed, a pénzbüntetés átváltoztaírására pedig az említett §. (4) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak^ a rendőrség működési területén pedig a m. kir. rendőrségnek,, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. A kihágás tárgyában harmadfokon a belügyminiszter, ha pedig az illető vállalat (kereső foglalkozás) felügyelete más miniszter ügykörébe tartozik, a kihágási tanács bíráskodik; ez iitóbbi esetben az 1929: XXX. te. 59. §-a (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából sz^knúrasztemek azt a mi*