Rendeletek tára, 1944

Rendeletek - 145. A m. kir. minisztérium 1944. évi 1.600. M. E. számú rendelete, a zsidók vagyonának bejelentéséről és zár alá vételéről.

145. 1.60Ô''1944.M.E.SK. 455 4. Magyarországon tartózkodó azokra a külföldi állampol­gárokra, akik külföldi állampolgárságukat a Külföldieket Ellen­őrző Országos Központi Hatóság által az illetékes külképviseleti hatóság megkeresése alapján az arra a célra kiállított tanúsít­vánnyal igazolják, feltéve, hogy viszonosság áll fenn e tekin­tetben^ azzal az állammal, amelynek a zsidó állampolgára. 15. §. Bejelentésre köteles személynek nemzsidó házastársát közszerzeményi jog címén megillető igényt a bejelentésben fel kell tüntetni. 16. §. A bejelentés, a bejelentéssel kapcsolatos telekkönyvi kérvény és telekkönyvi bejegyzés, valamint a cégbírósághoz inté­zett bejelentés, a cégjegyzékbe való bejegyzés és a céghirdetés illetékmentes, illetőleg díjmentes. * 17. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik. kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő/ aki. a jelen rendeletnek a bejelentésre, az elidegenítés és az elzálogo­sítás tilalmára, a zár alá vételre, a letétbe helyezésre, a leté­teményes (őrizetben tartó) értesítésére, a készpénz befizetésére, a leltár bemutatására, az üeleti elidegenítésekre, az adatok szol­gáltatására, a vagyontárgyak fenntartására és a gazdasági munká­latok elvégzésére vonatkozó valamely rendelkezését megszegi vagy kijátsza, Vagy annak megszegésében vagy kijátszásában bármiképpen közreműködik. A büntetőjogi felelősségre voná­son felül a 8.130/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1269. o.) alapján rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is helye van. (2) A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939 : II. te. 212. §-ának (1) bekezdésében meg­határozott mértékig terjed. A pénzbüntetés átváltoztatására és a kihágás elévülésére az említett jíj (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Azt a vagyontárgyat, amelyre nézve a kihágást elkö­vették, el kell kobozni. (4.) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóság­nak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. te. 59. §~a (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a pénzügyminisztert kell tekin­teni. A pénzügyminiszter ebben az ügykörben a vagyon termé­szete szerint illetékes miniszter meghallgatásával jár el. 18. §. Ez a rendelet a kihirdetésének napján (1914. ápr. 16.) lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodik. A rendeletnek a forgal­mat korlátozó rendelkezéseitől a gazdasági élet zavartalan menete

Next

/
Oldalképek
Tartalom