Rendeletek tára, 1944

Rendeletek - 17. A m. kir. belügyminiszter 1944. évi 517.935. számú rendelete, a lakásügyi miniszteri biztos hatáskörének Kecskemét thj. és Szombathely m. város területére kiterjesztéséről. - 18. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1943. évi 215.000. számú rendelete, a vízitársulatoknál (öblözeteknél) és a földmívelésügyi tárca keretében házikezelésben végzett munkálatoknál alkalmazottaknak betegség esetére való segélyezése és baleset esetére való biztosítása tárgyában kiadott rendeletek módosításáról.

ben alkalmazottak, vaTamînt a Fásításoknál alkalmazott oklevelet erdőméraökök, kisegítő szakmunkaerők, ezakvizs^ázott erdőőrök és egyéb kisegítő munkaerők, — ide nem értve az erdőmunkásokat és napszámosokat (1900 :XX

VIII. te. 1. §,); ' b) a

4 vízi- (öntözési) munkálatoknál, mint okleveles vagy szigorlómérnökök, irodai kisegítő munkaerők és napibéres vagy havidíjas szakmttnkaerők állanak alkalmazásban; e) a vízimunkálatokkal kapcsolatos hajózási, hajórakodási es kotrási üzemnél állanak alkalmazásban, továbbá a vízi- (öntözési) munkálatoknál s az azokkal kapcsolatos melléküzemekben (telepeknél) ipari szakképzettségüknek megfelelő munkakörben alkalmazottak, — ide nem értve a föld- vagy ezzel összefüggő munka teljesítésére szerződött munkásokat es napszámosokat (1#99:XLI. "te. 1. §.); d) a vízi- (Öntözési) munkálatoknál ideiglenes minőségben, mint napibéres víz- (öntöző) mester és mesternövendék, növendékjeíölt és munkafelvigyázó

1 valamint csatornaőr állanak alkalmazrásban; , i ; e) a vízi-, valamint erdeí munkálatokkal kapcsolatos kőÍejtő és kőfeldolgozó üzemekben állanak alkalmazásban, valamint azok, akik az említett üzemek bányarakodóin végeznek rakodási munkálatokat. (2) Az (1) bekezdés értelmében a biztosítási kötelezettség alól kivett munkavállalónak (alkalmazottnak) és hozzátartozóinak baleseti kártalanítására a 4.616/1910. M. E. számú rendelet (Rt. 1910« 457. o.) II. pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol ez a rendelet az 1907 :XIX. törvénycikk rendelkezéseire liivatkozik, e helyett az 1927 :XXI. törvénycikknek azt a rendelkezését kell érteni, amely az 1907:XIX

t törvénycikk megfelelő rendelkezéseinek helyébe iépettt. (3). A munkaadónak az; «£1) bekezdés értelmében a /biztosítási kötelezettség, alól kivett munkavállaló (alkalmazott) és hoz»átartozói irányában kártalanítási szolgáltatásra vonatkozó kötelezettsége szünetel mindaddig, amíg a baleseti sérült munkavállalót a baleset idején volt munkakörének megfelelő ja'vadalmazásánál nem kisebb javadalmazással és az abban az időben volt munkakörénél nem alacsonyabbrendű munkakörben alkalmazza, , •', ;V: 2. §. A, társadalombiztosítási bíráskodásról szóló 1932 :IV. fc. 49. §-a értelmében a társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartoznak azok á perek, amelyeket az alkalmazott (munkavállaló) vagy hozzátartozója a munkaadó ellen az 1. § rendelkezései «lapján haiesfitfci kirtiuaiútás iránt ixdít«