Rendeletek tára, 1944

Rendeletek - 340. A m. kir. belügyminiszter 1944. évi 238.700. számú rendelete, a háztartási alkalmazottak után fizetendő betegségi biztosítási járulékok kulcsának és mértékének megállapításáról. - 341. A m. kir. belügyminiszter 1944. évi 610. számú rendelete, a vármegyék, a városok és a községek háztartási igazgatásának egyszerüsítéséről szóló 2.100/1944. M. E. számú rendelet végrehajtásáról.

341, 610/1944. B. M. «. 1069 fegyûtteseii kell tárgyalás alá venni. Az ugyanazon közgyűlési, illetőleg képviselőtestületi ülésben tárgyalás alá kerülő valamennyi szükséglet együttes fedezetéül szolgáló hitelösszeget közös évközi mérlegben kell kimutatni. 3. §. (1) A 2. § (1) bekezdésének rendelkezése szempontjából zárszámadási felesleg alatt a kiadási hátralékok, valamint a háztartás viteléhez szükséges forgótőke levonása után fennmaradó készpénzt és követelést (bevételi hátralékok, gyümölcsöző pénzkészletek, értékesítésre váró termények stb.) Kell érteni. (2) A zárszámadási felesleg kiszámításánál a kiadási, illetőleg bevételi hátralékokat a közvetlenül megelőző évről szóló zárszámadás adatai szerint kell számításba venni akként, hogy a bevételi hátralékok összegéből behajthatatlanság címén a tapasztalat szerint bizonyos hányadot le Jkell vonni, a háztartás viteléhez szükséges forgótőke céljára pedig rendszerint a költségvetésben előirányzott kiadások egy hóra eső hányadának megfelelő összeget kell számításba venni. (3) A zárszámadási feleslegből lekőtöttnek kell tekinteni azt az összeget, amely az előző évből elmaradt beruházási jellegű kiadások teljesítésére szolgál. (4) Az Önálló vagyonkezelésű üzemek (vállalatok) zárszámadási feleslegének megállapításánál az előző bekezdésekben foglalt rendelkezéseken felül meg arra is figyelemmel kell lenni, hogy a) az üzemek (vállalatok) u. n. újítási tartalékalapját csakis . az újítási befektetésre szabad igénybe venni, a gyümölcsöző elhelyezésből eredő kamatjövedelmet pedig kizárólag az alap növelésére szabad fordítani; a rendes fenntartás során szükséges alkatrészek vagy szerkezetek pótlását újításnak minősíteni nem lehet, b) az üzem jövedelméből — az értékcsökkenési, valamint a felújítási alapokon és azokon a tartalékalapokon felül, amelyeket valamely jogszabály értelmében kell alakítani — csak az üzemű szabályzatban engedélyezett egyéb tartalékalapot lehet létesíteni és gyarapítani, c) az üzemek kezeléséhe átadott vagyon értékét, valamint a kölcsönként kapott beruházási és forgótőkét — hacsak a törvényhatósági bizottság (képviselőtestület) kifejezetten másként nem rendelkezik — törleszteni kell és azok után a megfelelő kamatot is fizetni kell. 4, §. (1) Olyan megtakarítást, amelynél az előirányzat fedezetéül kölcsön vagy pedig rendkívüli kiadásokra adott államsegély szolgált, felsőbb hatósági jóváhagyásra nem kerülő határozatban fedezetül kijelölni nem szabad. (2) A költségvetésben a rendkívüli kiadásokra előirányzott hitelt — minthogy azt a költségvetésben a szükségesség kellő mérlegelése alapján és meghatározott célból kellett előirányozni