Rendeletek tára, 1943

Rendeletek - 303. A m. kir. pénzügyminszter 1943. évi 1000. P. M. számú rendelete, az állami pódiumról szóló 2.100/1943. M. E. számú rendelet végrehajtásáró

Í378 303. 1.000/1943. P. M. sz. a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet, az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár, valamint a szakmai (vállalati) családpénztárak. (4) A légitámadások kártalanítási alapjáról szóló 1.200/ 1943. M. E. számú rendelet a szövetkezetek közül csak a tagjainak öröklakást biztosító házszövetkezeteket mentesíti a kártalanítási hozzájárulás alól, ennélfogva ezek a szövetkezetek a saját tőkéjükkel kapcsolatban állami pötadóval sem róhatók meg. Jól meg kell azonban jegyezni, hogy a most említett házszövetkezeteket az állami pótadó alól a saját tőkéjükkel kapcsolatban csak abban az esetben illeti meg a mentesség, ha a lakáshasználatnak az üzletrészek ellenében való átengedésén kívül más tevékenységet nem folytatnak, és ha a szövetkezet tulajdonában álló épületben vagy épületekben levő öröklakások a szövetkezeti tagok személyes használatára szolgálnak. A mentességnek alkalmazásában nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy a szövetkezeti tag az öröklakást, vagy ha a tulajdonában levő üzletrészek ellenében több öröklakásra van igénye, ezekből legfeljebb egyet bérbeadás útján hasznosít, továbbá annak a körülménynek sem, hogy a házakban levő helyiségek nincsenek az egyes szövetkezeti tagok személyes használatában, hanem a szövetkezet rendelkezése alatt állanak. Ellenben nem lehet az állami pótadó alól mentességet megállapítani abban az esetben, ha nem házszövetkezetről, hanem házrész vény társaságról van szó, éspedig még abban az esetben sem, ha a házrészvénytársaságnak is az a kizárólagos célja

; hogy részvényesei részére részvényeik ellenében Öröklakást biztosítson. „ (5) Azoknál a részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél, amelyek külön jogszabálynál fogva a társulati adó alól állandóan mentesek, és amelyeknek a társulati adó szempontjából saját tőkéjét még nem bírálták el, a saját tőkét az 1940: VII. fc-c. 19. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szem előtt tartásával kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy az ott említett valódi tartalék alatt azokat a tartalékokat kell érteni, amelyeket a vállalat — állandó adómentesség hiányában —• csak adózottan létesíthetett volna. Az állami pótadó kivetésénél tehát a saját tőkeként számításba veendő tartalékok megállapítása céljából az állandó adómentességben részesülő vállalatot olyannak kell tekinteni, mintha ez alatt az idő alatt a társulati adó alá esett volna. A saját tőke megállapításával kapcsolatban azonban jól m~g kell jegyezni, hogy a légitámadások kártalanítási alapjáról szóló 1.200/1943. M. E. számú rendelet 21. §-ának (9) és 22. § ának (4) bekezdése szerint a külön jog-