Rendeletek tára, 1942

Rendeletek - 556. A m. kir. minisztérium 1942. évi 5.660. M. E. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területeken gondozás nélkül maradt birtokok ideiglenes hasznosítására vonatkozó 6.16011941. M. E. sz. rendelet módosításáról

658. 999/1942. B. M. sž. S015 továbbá a tüdő-, nemi- és idegbeteggondozó intézetek orvosai kizárólag csak az illető intézet (intézmény) működési terüle­tén lakó és az intézetnél (intézménynél) jelentkező igényjogo­sultak részére állíthatnak lei vényt. A belügyminiszter által megbízott magánorvos a magángyakorlata helyéül megjelölt községben vagy városban (1942 : IV. t.-c. 8. §.) jogosult vényt kiállítani. A jelen bekezdés korlátozó rendelkezései nem vo­natkoznak a sürgős szükség esetére. (3) Az orvos köteles a «vény megfelelő rovatában a beteg nevét, korát, lakóhelyét és betegségét (az utóbbit latinul), a reá-* delés jogcímét, a 2. §. (1) bekezdésének a) és b) pontja alá eső betegnél ezenfelül a hivatalos nyilvántartási sorszámot, a 2. §. (1) bekezdésének d) pontja alá eső betegnél pedig a törzs­könyvi számot olvasható írással kitölteni. A 2. §. (1) bekezdé­sének d) pontjában megjelölt menhelyi gyermekek részére vényt kiállítani csak akkor szabad, ha az igényjogosultságot tartási könyv igazolja. A gyógyszerrendelést és használati uta­sítást az orvos köteles olvashatóan kiállítani, a gyógyszer meny­nyiségét számmal, az egy- és kétkeresztes gyógyszereknél pe­dig számmal és betűvel feltüntetni. (4) Az orvos köteles a vényt aláírni és azt a 3. §. (3) bekezdésének megfelelően bélyegzőjével ellátni. Minden beteg részére, valamint a gyógyszerek ismétlésénél is külön rendel­vényt kell kiállítani. (5) A3. §. (1) bekezdésében fel nem sorolt orvos által sürgős szükség esetén (3. §. (4) bekezdés) rendelt vény kiállí­tása tekintetében az előző bekezdések rendelkezéseit kell érte­lemszerűen alkalmazni. j (6) Az orvos köteles a gyógyszer rendelésénél a legna­gyobb körültekintéssel eljárni. A rendelt gyógyszer mennyi­sége nem lehet több, mint amennyire előreláthatólag okvet­lenül szükség van. (7) Ha az orvos a közgyógyszerellátás terhére szabályel­lenesen rendelt gyógyszert, a törvényhatóság első tisztviselője megteszi a szükséges intézkedéseket a fegyelmi eljárás meg­indítása, illetőleg a felügyeleti úton való megtorlás és az eset körülményeihez képest az okozott kár megtérítése iránt. 7. §. (1) A közgyógyszerellátás terhére csak olyan vényre szabad gyógyszert kiszolgáltatni, amelyet az orvos a jelen ren­deletben foglaltaknak megfelelően állított ki és körbélyegző­jével ellátott. A gyógyszerek kiszolgáltatása csak a legegysze­rűbb módon és a legegyszerűbb edények (üvegek, tégelyek) felhasználásával történjék. Doboz csak nedvszívó, bomló, ille­tőleg szem- és sebrrntő poroknál, továbbá labdacsoknál, por­tárca pedig egyáltalán nem adható és számítható fel. Magy. Rend. Tára, 1942. ix—xil. 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom