Rendeletek tára, 1942

Rendeletek - 556. A m. kir. minisztérium 1942. évi 5.660. M. E. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területeken gondozás nélkül maradt birtokok ideiglenes hasznosítására vonatkozó 6.16011941. M. E. sz. rendelet módosításáról

2918 633. 8.000/1542. B. M. kiÜ ss, Az erdei kihágásból származó és a rendőri büntető eljárás során érvényesíthető kártérítés értékhatára az 1935 : IV. t.-c. 261. §-a és a Rbšz. 43. §-a szerint is 100 pengő. Ha a követelt érték vagy kár megállapítása hatósági becslést tesz szükségessé, leghelyesebb a Rbsz. 250. §-ában előírt hatósági becslési eljárást lefolytatni. Ide vonatkozólag figyelemmel kell lenni a 48.000/1894.• F. M. számú rendeletre (Rt. 1894. II. 143. o.) is. Az 5. §. 9. pontját és a 11. §. első bekezdését úgy kell értelmezni és e rendelkezéseket a rendőri büntetőbírói gyakorlatban úgy kell alkalmazni, hogy az eljáró rendőri büntetőbíró a kifogást csak akkor tekintheti fellebbezésnek és az ügyet tárgyalás megtartása nélkül másodfokú elbírálásra csak akkor terjesztheti fel, ha a kihágás elkövetése tárgyi bizonyítékokkal bizonyítva van, vagy a terhelt a kihágás elkövetését beismerte, bűnösségét nem tagadja és nem vitatja, ezenfelül a büntető' parancs egyéb rendelkezései tekintetében sem szükséges a bizonyítást felvenni, vagyis az ügyet másodfokon tárgyalás nélkül, az ügyiratok, alapján is megnyugtatólag lehet elbírálni. A 11. §. 1. bekezdését a most ismertetett irányelvek szigorú betartásával kell alkalmazni, mert e szakasz nem ad szabad kezet a rendőri büntetőbírónak a tárgyalás mellőzésére, hanem továbbra is legfontosabb jogelv marad, hogy az anyagi igazság kiderítését, ha vitás, kontradiktorius eljárással, az ügyfelek meghallgatásával, a tárgyaláson felvett bizonyítékok alapján kell eldönteni, mert a Rbsz. 153. §-ának rendelkezése értelmében ítéletet csak a tárgyaláson felvett bizonyítékokra lehet alapítani. A rendőri büntefőbírónak tehát a 11. §-ban biztosított joggal pusztán időmegtakarítás céljából vagy kényelemszeretetből élnie nem szabad, hanem minden vitás, aggályos vagy kétséges esetben tárgyalást kell tartani, ha pedig a 6. §-ban megjelölt személyek valamelyikének kifogása alapján a 11. §. negyedik bekezdése értelmében tárgyalást kell, tartani, akkor egyik kifogás sem tekinthető fellebbezésnek, hanem valamennyi kifogás felől tárgyaláson kell határozni. Ez értelmezéssel ellentétes eljárás jogszabálysértésnek tekintendő, amely a büntetőparancs és az azt esetleg helybenhagyó másodfokú ítélet megismétlését vonja maga után. A 6.001/1942. B. M. számú rendelet (Rt. 1942. 1793. o.) függelékét képező iratmintákat a m. kir. rendőrség egységesen, központilag, a vármegyék és thj. városok háztartási alapjaik terhére külön-külön állítják elő. Felhívom Címet, hogy e rendeletem rendelkezéseihez szigorúan alkalmazkodjék.