Rendeletek tára, 1942

Rendeletek - 507. A m. kir. pénzügyminiszter 1942. évi 1.709. P. M. számú rendelete, a budapesti áru- és értéktőzsde által tartott nyilvános árverésről. készült jegyzőkönyv illetékmentességéről. - 508. A m. kir. pénzügyminiszter 1942. évi 500. P. M. számú rendelete, az áruszállítások általános forgalmi adója helyett fizetendő forgalmi adóváltságról, továbbá az általános és fényűzési forgalmi adóról, valamint a forgalmi adókkal együtt kezelt egyéb közszolgáltatásokról.

508. 500/1942. P. M. s£ 2165 fogyasztás céljára való vágások összes esetéit és lehetőségeit tételesen felsorolni nem lehet, csak példáként álljanak itt a következő, gyakrabban előforduló esetek. Adó alá esik a hűs értékesítése céljából a húsiparosok és húskereskedők által vég­zett vágás és a húsnak emberi fogyasztásra alkalmas élelmi­szerekké (szalámi, kolbászáru, füstölt hús, húskonzervek stb.) feldolgozása céljából történt vágás. Katonai közétkezési bizott­ságok által a katonaság, bányák és 4 iparvállalatok által az al­kalmazottak és munkások élelmezésére végzett vágások, vala­mint szállodák, penziók, névelőintézetek, étkezőhelyiségek, fog-, házak, gyógyintézetek, szegényházak és népkonyhák, továbbá a vendéglősök, korcsmárosok és hentesáruk árusításával is fog­lalkozó kereskedők háztartásai részére való vágások szintén közfogyasztásra történt vágásnak miniősülnek. Ha azonban a' korcsmáros meleg ételek kiszolgáltatásával egyáltalán nem fog­lalkozik, hanem legfeljebb csak kész hentesárukat szolgáltat ki s hitelt érdemlően igazolja, hogy ezeket az árukat húsiparosok­tól vásárolja, a saját háztartási szükségletére végzett vágás ma­gánfogyasztásra történt vágásnak minősül. Ugyanez a rendel­kezés alkalmazandó a hentesárukat is árusító fűszer- és cse­rnegekeréskedőkre. Adó alá esnek a nem emberi élelmezés cél­jából történő vágások is, pl, az iparcikké való feldolgozás, az állati etetés vagy állati takarmány előállítása céljából történő vágások stb. Annak a körülménynek, hogy a levágott állat a vágató félnek saját tenyésztése volt-e, sem az adókötelezett­ségre; sem az adó kulcsára nincs befolyása. (6) Adóköteles vágásnak számítanak a nem rendszeres kereseti tevékenység körében végzett alkalmi vágások is, ha a levágott állatból nyert termékeket közfogyasztás céljára áru­sítják, valamirit a magánfogyasztásra vágott állatókból nyert termékeknek vagy ezekből házilag készített áruknak közfo­.gyasztás céljára történt értékesítése is. A IQI.664'1927. számú, illetőleg ennék 2. pontját módosító 125.887/1930. számú keres­kedelemügyi miniszteri rendeletek is megengedik, hogy mé­száros;- vagy hentesipar üzésére nem jogosított személyek (gaz­dák, állattartók stb.) az általuk alkalmilag levágott állatokból nyert termékeknek azt a részét, amelyet a saját háztar'.ásuk körében fe'haszná'ni nem tudnak, az emUtett kereskede T mi mi­niszteri rendé 7 etekben, illető 1 eg a fö'dmíve'ésü^yi miniszter 108.03" 1927. sz. rendieteken me^á^-Htott feTé^ek: me^ett kö^f^yb^tasra árusíthassák. A^ía'mi-vágásnak, Oletőleg adó­köteles alkalmi értékesítésnek számítanak ebből s, szempontból: 1. a kényszervágások; 2. azok a'z esetek, smikor a rm?d?. vaev más ájTsttartÓ késre érett és veszteség nélkül tovább nem tarthat' ,','>tiát 1Ö3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom