Rendeletek tára, 1942

Rendeletek - 452 .A m. kir. igazságügyi miniszter 1942. évi 8.306/1941.I.M. sz. és a m. kir. belügyminiszter 1942 évi 56.725sz. rendeletével jóváhagyottlakásbérleti szabályrendelete Munkács megyei városnak.

452. 8.306/1941. I, M. éa 56.725. B. M. sz. 1877 A bérfizetés kötelezettségének felfüggesztése vagy a bér arány­lagos leszállítása. 37. §. (1) Arra az időre, amely alatt a bérlő a bérleményt a 30., 31., 34. és a 35. §-ban említett hiányok, illetőleg tataro­zás!, helyreállítási, átalakítási és ráépítési munkálatok miatt nem használhatja, a bérbeadó bért nem követelhet, arra az időre pedig, amely alatt a bérlő a bérleményt csak részben vagy korlátozottan használhatja, a bérbeadó a bérlőtől csak aránylagosan kisebb bért követelhet. A túlfizetett összeg a bér­lőnek visszajár. (2) Ha a bérbeadó akár a bérbeadás alkalmával, akár utóbb a bérlet tartama alatt létrejött megállapodás alapján a bérleményen helyreállítási vagy átalakítási munkálatokat végez­tet, a bérlő a munkálatok idejére a bért megfizetni köteles. Ha azonban a munkálatokat késedelmesen vagy szükség nélkül úgy végzik, hogy a bérlő e miatt a bérleményt egyáltalában nem, vagy csak részben, vagy korlátozottan használhatja, az (1) be­kezdés rendelkezései irányadók. A bérbeadó jogai, ha a bérlő kéjnő. 38. §. (1) Ha a bérbeadó a bérleti szerződés kötésekor nem tudta, hogy a bérlő a rendőrhatóság részéről nyilvántartott kéjnő, a bérleti szerződéstől a bérlő beköltözéséig elállhat, és a bérlő beköltözésének megakadályozására írásbeli kérelme alap­ján a m. kir. rendőrség segélyét veheti igénybe és a bérlőtől kárának megtérítését követelheti. / (2) Ha a bérbeadó a bérlő beköltözése után szerez tudo­mást arról, hogy a bérlő a rendőrhatóság részéről nyilvántar­tott kéjnő, a tudomásszerzésétől számított 8 napon belül a bérlő írásbeli értesítésével a bérleti szerződéstől elállhat és a bérlő azonnali kiköltözését követelheti, ha a bérlő azonnal nem köl­tözik ki, a bérbeadó a bérlő kilakoltatásához* írásbeli kérelem alapján a m. kir. rendőrség segélyét veheti igénybe. A bérbe­adó ezenfelül a bérlőtől kárának megtérítését követelheti. (3) A m. kir. rendőrség a bérbeadónak vagy meghatal­mazottjának írásbeli kérelmére történő segélynyújtás esetében csupán azt vizsgálja, hogy a bérlő a rendőrhatóság részéről nyil­vántartott kéj nő-e. A segélynyújtás költségét a bérbeadó elő­legezi. (4) Ha a bérbeadó a (2) bekezdésben említett jogával az ott megállapított határidőn belül nem élt, és a bérbeadónak vagy a vele együttlakó hozzátartozójának sjzemélyi körülményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom