Rendeletek tára, 1942

Rendeletek - 411. A m. kir. belügyminiszter 1942. évi 9.619. számú leirata, ősi magyar neveknek az anyakönyvbe utónévként bejegyzéséről.

tTU 411 9.Í519 1942. B. M. te. ügyi miniszter külön engedélyével szabad lőni. Az erre irányuló kérelmet a vadászterület fekvése szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjénél kell előterjeszteni; e törvényhatóság első tisztvieslője a kérvényt véleményes javaslatával tizenöt nap alatt a földmívelésügyi miniszterhez terjeszti fel. 2. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján (1942. szept. 2.) lép hatályba, Budapesten, 1942. évi augusztus hó 31-én. Kállay Miklós s. k. •** m. kir. miniszterelnök. 411. A m. kir. belügyminiszter 1942. évi 9.619. számú leirata, ősi magyar neveknek az anyakönyvbe utónévként bejegyzéséről. Az utónevek jegyzéke a 80.000/1906. B. M. számú rendeletbe foglalt Anyakönyvi Utasításnak (R. T. 1906. 1778. o.) az 55. §-ához tartozó C) melléklete. Olyan anyakönyvi jogszabály, amely szerint az újszülött gyermek utónevéül csak olyan utónevet szabad az anyakönyvbe bejegyezni, amelyet az említett jegyzék tartalmaz, nincsen. Az utónevek említett jegyzékének célját az Anyakönyvi Utasítás idézett 55. §-a 7. pontjának második bekezdése világosan meghatározza. Eszerint az utónevek jegyzéke kizáróan az utónevek helyes bejegyzésének (írásmódjának) megkönnyítésére szolgál. Ez a rendelkezés tartalmilag összefügg a 7. pont első bekezdésének ama szabályával, hogy azokat az utóneveket, amelyek a magyar nyelvben is. előfordulnak (magyar alakjuk is van), magyar nyelven kell bejegyezni, és csak a bejelentő vagy a házasuló kívánságára szabad az utónevet — magyar alakjában történt bejegyzése után — zárójelben az illető anyanyelvén is bejegyezni. Az, hogy olyan utónevet, amelyet az Anyakönyvi Utasítás 55. §-ához tartozó C) melléklet nem tartalmaz, a gyermek utónevéül anyakönyvezni lehet, világosan kitűnik a 7. pont második bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezésből. E rendelkezés szerint: ,,önként értetik, hogy utónevek