Rendeletek tára, 1942
Rendeletek - 280. A m. kir. iparügyi miniszter 1942. évi 22.100. Ip. M. számú rendelete, a keményítő és a keményítőtermékek forgalmának, felhasználásánakés igénybevételének szabályozásáról.
1288 280. 22.100/1942. ïp. M. sz. mellékletében foglalt minta szerint, a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc (8) nap alatt a cukor- és konzervipari bizottságnak (Budapest, II., Fő-utca 90/b.) ajánlott levélben, két példányban bejelenteni. Az előző bekezdésben említett bejelentést a szállítás alatt lévő készletre vonatkozóan a címzett köteles — a szállítmány megérkezésétől számított nyolc (8) nap alatt — megtenni. A bejelentett készletet a bizottság engedélyének megadásáig (3. §.), illetőleg az átvételig (4. §.) meg kell őrizni és a romlástól meg kell óvni; nem érinti azonban ez a rendelkezés a keményítőnek és a keményítőterméknek a 3. §. második bekezdésének keretei között engedély nélkül való felhasználását. 3. §. Keményítőt és keményítőterméket csak a cukorés konzervipari bizottság engedélyével szabad felhasználni vagy elidegeníteni. Az iparos (gyáros) a jelen rendelet hatálybalépésének napján meglevő készletéből a jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított négy (4) héten át legfeljebb ugyanolyan mennyiséget engedély nélkül felhasználhat, amilyen mennyiséget az 1942. évi március hó 1—^29. napja alatt üzemében felhasznált. 4. §. A keményítő-, illetőleg a keményítőtermékkészlet birtokosa köteles a cukor- és konzervipari bizottság felhívására készletét, vagy készletének a bizottság felhívásában megjelölt részét a közellátásügyi miniszter által megállapított áron átengedni. Keményítőt és keményítőterméket forgalombahozatal céljából előállító vállalatok tekintetében a 7.560/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1166. o.) alapján kiadott miniszteri engedély határozmányai irányadók. 5. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki a jelen rendeletben foglalt rendelkezések valamelyikét megszegi vagy kijátsza. A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939:11. t.-c. 212. §-ának (4) és (5) bekezdésében.