Rendeletek tára, 1942

Rendeletek - 267. A m. kir. igazságügyminiszter 1942. évi 36.000. I. M. számú rendelete, a kir. bírósági tolmácsokról, valamint a tolmácsi vizsga szabályozásáról.

1196 267. 36.000/1942. I. M. sz. fűző zsinór két végét az állandó bírósági tolmács hivatalos címkéjével, pecsétviasszal, ostyával, vagy más hasonló ragasztóval magához az okirathoz (irathoz) kell rögzíteni és a tolmács hivatalos pecsétjével akként kell ellátni, hogy annak megsértése nélkül az összefűzött iratokat ne lehessen szétválasztani. A telekkönyvi bejegyzések alapjául szolgáló okiratok hiteles fordítását nem az eredeti okiratra, hanem külön ívre kell írni s ezt az ívet az első bekezdés rendelkezései szerint az eredeti okirathoz kell fűzni. Ha a hiteles fordításban javításra van szükség, ezt úgy kell teljesíteni, hogy a törölt (keresztülhúzott) betűk olvashatók maradjanak. 4Ű. §. A hiteles fordítást az állandó bírósági tolmácsnak az alábbi hitelesítési záradékkal kell ellátnia: (A tolmács ügyszáma.) „Hivatkozással a kir. törvényszék elnöke előtt letett eskümre, hitelesen bizonyítom, hogy ez a fordítás —- rjl ,. J OJ az idefüzott , „ szöveggel . nyelvű—: ; ———rmmdenben megegyezik. • szövegnek.. részével ° Kelt, (P. H.) . kir. törvényszéki ,„ ., X kir. járásbírósági allando (pl. német) tolmács." Ha a fordításban beszúrások vagy javítások (törlések vagy keresztülhúzások) vannak, ezeket a hitelesítési záradékban a lapszám és a sor megjelölésével külön igazolni kell. Magyar nyelvre való fordítás esetében a tolmács a hitelesítési záradékot rendszerint csak magyarul vezeti rá az iratra, kívánatra azonban azon a nyelven is, amelyről a fordítást teljesítette. Nem magyar nyelvre való fordítás esetében a tolmácsnak a hitelesítési záradékot nemcsak magyarul, hanem azon a nyelven is mindig rá kell vezetnie az iratra, mely nyelvre fordított. Az idegen nyelvű hitelesítési záradékban, keltezésben és a névaláírásnál a tulajdon- és helységneveket kizárólag magyar nyelven és magyar írásmódnak megfelelően kell feltüntetni.