Rendeletek tára, 1941

Rendeletek - 347. A m. kir. igazságügyminiszter 1940. évi 33.000. I. M. számú rendelete, a polgári és kereskedelmi jogsegély-forgalom tárgyában Berlinben, az 1940. évi november hó 6.napján kelt magyar-német egyezmény kihirdetéséről és végrehajtásáról.

1582 347. 33.000/1941. I. M. SE. 4. cikk. Mindegyik Szerződő Fél jogosult a másik Szerződő Fél területén saját állampolgárai részére diplomáciai vagy konzuli képviselői útján kézbesítéseket eszközölni, amennyiben az iratok kényszer alkalmazása nélkül kézbesítendők. Dm CIKK, (1) A Szerződő Felek egyikének állampolgárai, akik a másik Fél bíróságai előtt mint felperesek vagy beavatkozók lépnek fel, külföldi állampolgárságuk vagy belföldi lakóvagy tartózkodóhely hiánya miatt semmiféle biztosíték nyújtására vagy bármiiiéven nevezendő letétire netm kötelezhetők. >(2j) Ugyanez a szabály áll arra az előlegezésre is, amelyet a bírósági eljárási költségeik biztosítása végett lehetne követelni a felperesektől vagy beavatkozóktól 6. cikk. (1) Ha a Szerződő Felek egyikében lakó szegény fél, aki ennek a Félnek polgára, a másik Fél bírósága előtt keresetet kíván indítani, a szegénységi jog engedélyezése, és szegényvédő ügyvéd kirendelése iránti kérelmeit lakóhelyéinek vagy állandó tartózkodási helyének Amtsgericht-je vagy járásbírósága előtt jegyzőkönyvbe mondhatja. Ha ügyvéd kirendelését kívánja, azt kifejezetten kérnie kell. A jegyzőkönyvet a szegénységi bizonyítvány és a fél által benyújtott egyéb ügyiratok csatolása •mellett a 2. cikkben megjelölt úton a. imásik Szerződő Fél illetékes bíróságához kell eljuttatni, amely a szegénységi jog engedélyezése és ügyvéd kirendelése felől határoz; ha a jegyzőkönyv illetéktelen bíróságihoz érkezik, úgy a 2. cikk 3. bekezdésének rendelkezése értelemszerűen alkalmazandó. (2i) Amennyiben a polgári eljárásra vonatkozó hágai egyezmény 3. cikkének 2. bekezdése vagy a jelen Egyezmény 3. cikkének 2. bekezdése rendelkezéseinek megfelelő hiteles fordítás csatolva nincsen, úgy az a. bíróság, amely a szegénységi jog iránti kérelem felett határoz, azt hivatalból szerzi be. A további eljárás alapjául a fordítási szolgálhat. A fordítási költségek az eme bíróság előtt folyó eljárás költségeihez tartoznak.