Rendeletek tára, 1941
Rendeletek - 221. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 166.000. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940:XXII. t.-c. IV. fejezete 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 38., 41. és 42. §-ainak végrehajtásáról.
88á 22l. 166.000/1940. P. Ü. M. az. pengőt vontak l-e és a jövedelemadót 364.000 pengő adóköteles tiszta jövedelem után — azon a címen, hogy az adózó házasságot még nem kötött és 30 éves elmúlt — 97.000+25%=121.250 pengőben állapították meg. Ez után az adó' után járulékok címén 109.125 pengőt éis beruházási pótlék címéin 48.500 pengőt vetettek ki, úgy, hogy összes előírása 278.875 pengőt tesz ki, amely az adóalapnak (364.000 pengőnek) 75%-át (273.000 pengőt) 5.875 pengővel meghaladja ugyan, aránylagos adótörlésnek azonban még sincs helye, mert az összes (adóköteles és adómentes 1 ) jövedelmének (388.500 pengőnek) a 75%-a (291.375 pengő) több, mint a jövedelemadót és járulékai, valamint a kivetett beruházási pótlék együttes összege. Ha ellenben aj felvett példában az adózó összjövedelmében adómentes jövedelem, nincs, az 5875 pengő többletet oly módon kell megszüntetni, hogy az egyes adókból abban az arányban kell törölni, amily arányban az előírások egymáshoz állanak. A fenti példákban tehát az 5875 pengőnek 41.66%-át «a jövedelemadóból, 25%-át a rendkívüli pótlékból, 8.34%-át a nép- és családvédelmi pótadóból, 4.16!%-át a rokkantellátási (adóból, 20.84%-át pedig a beruházási pótlékból kell törölni. 11. §. (1) A pénzügyigazgaitóiság az adókivetés helye szerint illetékes királyi járásbíróságot megkeresiheti, hogy az adózótól a jövedelem vagy a vagyon nagyságára nézve a felfedező esküt vegye ki, ha a m. kir, adóhivatal által részletesen felsorolt indokok alapján a bevallott jövedelmet, illetőleg vagyont az adózó életmódjával járó kiadások fedezésére nem találja elfogadhatónak; vagy ha a m. kir. adóhivatal olyan adatok birtokába jut, amelyek alapos gyanút keltenek arra, hogy a jövedelmet nem teljes összegében vallották be, illetőleg a vagyont nem telj es, állagában mutatták ki. (T. 41. §-ának (1) bekezdése.) <2) Áz adófelszámolási bizottság is megkeresheti a királyi járásbíróságot a felfedező eskü kivétele iránt abban az esetben, ha az adózó a m. kir. adóhivatal elsőfokú megállapítása ellen fellebbezéssel él és a fellebbezésében azt vitatja, hogy tényleges jövedelme vagy vagyona az első fokon megállapított jövedelemnél vagy vagyonnál kisebb. (T. 41. §-ának (2) bekezdése.) (3) A T. e rendelkezésének az a célja, hogy az adózók olyan jövedelme, illetőleg vagyona is megállapítható legyen, amelyről más módon nem lehet megfelelő adatokat szerezni. Nincsen helye ennélfogva az eskü általi bizonyításnak olyan jövedelemforrásokkal kapcsolatban, amelyeknek jövedelmét a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján is meg lehet állapítani, kivéve, ha bizonyos jelenségekből alaposan arra lehet
