Rendeletek tára, 1941

Rendeletek - 221. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 166.000. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940:XXII. t.-c. IV. fejezete 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 38., 41. és 42. §-ainak végrehajtásáról.

872 221, 1G6.000/194O. P. Ü. M. sz. ezt az adókulcsot kell a rendkívüli falhasználatból és az adózó egyéb jövedelméből alakuló teljes évi adóalapra alkalmazni. Pl. az erdőbirtokos 5 évi rendkívüli fahasználatra nyert enge­délyt, amely összevont kitermelésből a termelési, fenntartási és kezelési költségek levonása után 35.000 pengő tiszta jöve­delme maradt. Ebből a jövedelemből az üzemtervben megálla­pított iordatartam egy évére 7.000 pengő esik; az, erdőbirtokos­nak a mezőgazdasági ingatlanokból származó jövedelmét 5.000 pengőben állapították meg, úgy, hogy a rendkívüli fahaszná­lat egy évi jövedelme (7.000 P) és a mezőgazdasági ingatlan jövedelme (5.000 P), együtt 12.000 pengőt tesz ki. Ebből az, ösz­szegből adóssági kamatok címén 2.500 pengőt, befizetett köz­tartozások címéin 2.250 pengőt, összesein 4.750 pengőt véve figye­lembe, adóalapul 7.250 pengő szolgálna, abban az esetben, ha az üzemterv szerint rendes évi kitermelés történt volna. A T. 38. §-ának (1) bekezdése szerint 7.250 pengő után az adótétel 232 pengő, amely az adóalapnak 3.2%-a. Minthogy a T. rendel­kezése szerint a rendkívüli fahasználat egész jövedelmét kell megadóztatni, a rendkívüli iahasználatból származó 35.000 pengő jövedelem és a 'mezőgazdasági ingatlanból származó 5.000 pengő jövedelem együttes összegéből, vagyis 40.000 pengő­ből tehertételek címén 4.750 pengőt le kell vonni, és a meg­maradó 35.250 pengő után 3.2%-kai kell az adó összegét kiszá­mítani, amely 1.128 pengőt tesz ki. 16. Abban azt esetben! azonban, ha az adózónak más for­rásból származó jövedelme nincs, vagy ha van is, de azt a le­vonható tehertételek felemésztik, a terheknek az egyéb forrás­ból származó jövedelmekkel nem fedezett részét a teljes tőérték­ből előbb le kell vonni, a megmaradó részt el kell osztani annyi évvel, ahány évi vágásterület faállományát egyszerre termel­ték ki, vagy adták el és az így kiszámított adóalapi után az előző bekezdésben szabályozott módon kiszámított adókulcsot kell az egész jövedelemre alkalmazni. (T. 32. §-ának (3) bekez­dése.) (17) A T. e rendelkezését a gyakorlatban úgy kell alkal­mazni, hogy ha az erdőbirtokosnak más jövedelemforrása nin­csen, a tehertételeket nem a rendkívüli fahasználat egy évre eső jövedelméből, hanem a rendkívüli fahasználat teljes össze­géből kell levonni és a megmaradó összeg egy évi részlete után kiszámított százalékos adókulcsot kell az egész jövedelemre alkalmazni. A (15) bekezdésben felhozott példában tehát — feltéve, hogy az adózónak mezőgazdaságból származó jöve­delmei nincsen — a 4.750 pengőt kitevő tehertételeket nem a rendkívüli fahasználat (35.000 P) egy évi összegéből (7.000 pen­gőből), hanem a rendkívüli fahasználat j öved elmének, tpj^jes

Next

/
Oldalképek
Tartalom