Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 49. A m. kir. belügyminiszter 1940. évi 102. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területeken a társadalombiztosítás rendezése tárgyában kiadott 11.770/1939. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

49. 102/1940. B. M. sz. 42Ú ezért a félszabadult területeknek mindazokban a városaiban (községeiben) is, ahol a rendőrségi bejelentés egyébként bevezettetett, mindaddig, amíg ott a Cs. B. T. hatályban van, a háztartási alkalmazottaknak a munkába belépését és a munkaviszonyuknak megszűnését nem az 1927 :XXL t.-c. 132. §-a alapján kibocsátott rendeletekkel szabályozott módon, vagyis nem a rendőri bejelentéssel, hanem az egyéb biztosítottak bejelentésére szolgáló és a-6.000/1928. N. M. M. számú (Rt. 1928.1859. o.), valamint az ezt módosító és kiegészítő rendeletekben megállapított jelentő lapokkal kell az Országos Társadalombiztosító Intézet kerületi pénztárainál (kirendeltségeinél) bejeilanteni. 6. §. A E. 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében nem esnek a Gs. B. T. szerint aggkori és rokkantsági, illetőleg a Cs. M. T. szerinti nyugidíjbiztosítási kötelezettség alá azok, akik valamely elismert vállalati nyugdíjpénztárt fenntartó munkaadónak a félszabadult területen működő üzemében vagy vállalatában teljesítenek szolgálatot, és az, elismert vállalati nyugdíjpénztár tagjai. Ennek a szabálynak megfelelően mentesülnek az aggkori sfcb. biztosítási kötelezettség alól a felszabadult területeken működő azoknak a pénzintézeteknek alkalmazottai is, akiknek munkaadója a Takarékpénztárak és Bankok Országos Nyugdíjintézetét fenntartó munkaadók közé a 7.800/1937. M. E. számú rendelet (Bt. 1987. 1178. o.) 18. §-a alapján belépett és akik ennek következtében az eimlített nyugdíjpénztár tagjai » közé felvétettek. 7. §. A szolgáltatásoknak a R. 18. §-ában említett csökkentése ellen irányuló felszólamlásokat a járadék eredeti, nem csökkentett összege és a járadéknak csökkentett összege közötti különbözetre, mint szolgáltatásra irányuló igénybejelentéseknek kell tekinteni, amelyeknek elbírálására az idézett rendelet 21. §-ában foglalt eljárási szabályok az irányadók. 8. §. A R. 21- §-ában foglalt eljárási szabályokat a Cs. M. T. szerinti nyugdíjbiztosítási szolgáltatások iránt előterjesztett igényekre, úgyszintén a Cs. M. T.-en alapuló járulékfizetési kérdéseire is alkalmazni kéli. 9. §. (1) Bányatárspénztárnak a R. 33. §-a (2) bekezdése szerinti alakítása csak a bányatörvény hatálya alá eső üzem részére engedélyezhető, feltéve, hogy a biztosításra kötelezetteknek legalább kétharmadrésae hozzájárul a bányatárspénztár alakításához. Az üzemben (üzemekben) dolgozó biztosításra kötelezetteknek titkos szavazás útján való meghallgatásáról a belügyminiszternek a munkaadóval egyetértve kibocsátott hirdetménye intézkedik; a szavazást a munkaadó közreműködésével a belügyminiszter megbízottja vezeti. (2) A bányatárspénztár alakítására irányuló kérelmet *