Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 49. A m. kir. belügyminiszter 1940. évi 102. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területeken a társadalombiztosítás rendezése tárgyában kiadott 11.770/1939. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

49. 102/1940. B. M. sz. 427 tqsítottak közül kik mentesülnek a betegségi biztosítási köte­lezettség alól, az Országos Társadalombiztosító Intézetnek a felszabadult területeken működő kerületi pénztárai a 177.359/1940. B. M. számú rendelettel (Rt. 1940. 403. o.) elrendelt általános bejelentés adatai alapján hivatalból állapítják meg. 2. §. (1) A R. 2. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az Orsz. Társadalombiztosító Intézetnek a mezőgaizdasági munkavállalók betegségi biztosítását „mezőgazdasági üzletág" elnevezésű, külön üzletág keretében kell ellátnia, amelynek jö­vedelmeit és. kiadásait a betegségi biztosítási általános, úgy­szintén a betegségi biztosítási háztartási üzletágtól elkülönítet­ten kell nyilvántartani és kezelni. A R. 2& §-a kimondja to­vábbá, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet köteles a mezőgazdasági munkavállalók aggkori és rokkantsági biztosí­tásának és a gazdatisztek nyugdíjbiztosításának jövedelmeit és kiadásait az egyéb biztosítottak jövedelmeitől és kiadásaitól el­különítetten nyilvántartani és kezelni. Ezek a rendelkezések azt kívánták előmozdítani, hogy az Országos Társadalombizto­sító Intézeti bármikor számot adhasson az általa a felszabadult területeken ellátott mezőgazdasági betegségi, illetőleg rokkant­sági és aggkori biztosítás állapotáról, jogairól és kötelezettsé­geiről. E cél érdekében az Országos Társadalombiztosító Inté­zetnek a felszabadult területeken működő kerületi pénztárai (kirendeltségei) kötelesek a betegségi biztosítási ügyvitel köré­ben üzdetágankint, az aggkori és rokkantsági biztosítási ügy­vitel körében pedig mezőgazdasági biztosítási és nem mező­gazdasági biztosítási szempontok szerint elkülönítetten felállí­tani és vezetni: a) a munkaadók nyilvántartását, b) a munkaadók ifolyószámláit, c) a biztosítottak (egyéni) várom ányi nyilvántartását és d) a szolgáltatásokra vonatkozó nyilvántartásokat­(2) Az (1) bekezdésben említett elkülönítés érdekében a munkaadók nyilvántartási (törzs-) számait minden kerületi pénztárnál (kirendeltségnél) újból meg kell állapítani, még­pedig akklént, hogy a mezőgazdasági munkaadók, illetőleg a háztartási munkaadók, úgyszintén 'az egyéb munkaadók egy­mástól könnyen és szembetűnően megkülönböztethető nyilván­tartási (törzs-) számokat kapjanak. Célszerű evégből minden munkaadói csoport részére olyan számkeretet kijelölni, amely a többi csoport számkeretétől lényegesen eltér. (3) Kívánatos továbbá az is, hogy a felszabadult terüle­teken működő kerületi pénztárak és kirendeltségek az aggkori és rokkantsági biztosításban az (1) bekezdésben említett meg­különböztetés mellett a többi biztosítottakétól elkülönítetten

Next

/
Oldalképek
Tartalom