Rendeletek tára, 1940
Rendeletek - 778. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 400. P. M. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrész területén működő pénzügyi hatóságok, hivatalok stb. területi beosztásáról és az ügyvitel szabályozásáról.
778. 400/1040. P. M. tz. 8988 adni, amelynek területén az épület fekszik. A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a községben (városban) levő házaikról,. utcák és házszámok, illetőleg helyrajzi számok sorrendjében 1941. évi február hó végéig jegyzéket köteles készíteni és ebbe bevezetni, hogy a tényleges birtokos a bevallási kötelezettségének mely napon tett eleget, illetőleg a bejelentő lapot mely napon állította ki. (3) A házbérbevallási íven az 1940. év utolsó évnegyedében (házbérnegyedben) járó'nyers házbér jövedelemnek egy teljes évre átszámított, vagyis négy évnegyedre eső összegét kell bevallani. Ha a bér nem negyedévenkint fizetendő, adóalapul az 1940. évi november hónapra eső nyers házbérjövedeleimnek 12 hónapra átszámított összegét kell bevallani. Olyan helyeken, ahol nem évnegyedek szerint, hanem évenkint egyszerre, vagy félévenkint fizetik a házbért, az 1940. évre járó bér, illetőleg az 1940. év második félévére járó bérnek a kétszerese szolgál adóalapul. Ha a házbért hetenkint fizetik, akkocr az 1940. év november havában, — 4 hetet és 2 napot« számítva •— fizetett bér tizenkétszeres összege a házadó alapja. A földadó alá nem eső háziként: és udvartér használatáért fizetett bérösszeget abban az esetben is a házadóalaphoz kell számítani, ha az érte járó bérösszeget az épület bérétől elkülönítve állapították meg. (4) A bérbe nem adott lakásoknál vagy lakrészeknél bérjövedelem hiányában azt a haszonértéket kell megjelölni, amelyet a lakásért vagy lakrészért bérbeadás útján lehetne elérni. Ha az épületben bérbeadott helyiség nincsen, a tényleges birtokos a haszonérték bevallását mellőzheti; ilyen esetekben a haszonértéket a m. kir. adóhivatal állapítja meg. Az olyan házaknál, amelyekről az (1) bekezdés szerint bevallást nem kell adni, a haszonértek megállapítása is mellőzendő. (5) Az 1941. évre átmenetileg a haszonértéket a 10.000-nél nagyobb lélekszámú nagyközségekben, valamint azokban a*köz7 ságekben is, amely ékben az évnek nagyobb részében fürdovagy nyaralóvendégek tartózkodnak, a legkisebb haszonéAéj kefc alapulvéteilével kell megállapítani. Ugyancsak a le&"s|Sp haszonértékek alapulvételével kell megállapítani a "pffiöziegekben és a legfeljebb 10.000 lakosú nagyközségekben, S»j|i:ág)| a'lakóházaknak a haszonértekét is, amelyek több mjnt^Kct .szobából és a mellékhelyiségekből állanak. A leAUöbü'*haszqí£ értekek evi összegei a következők: • . r ».» 0( ri 8v 1. földből vagy vályogból épített, rQjssííkmta^ ]0p háznál egy lakrész után 30 P, két lakrész AÄ^ TfliiïK há^pp^ftfe • rész'után 130 P, négy lakrész után l^ lf 4?,.m#m^gíí^íi1^T 253*
