Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 701. A m. kir. belügyminiszter 1940. évi 888. számú rendelete, az 1940:VI. törvénycikk a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezésről szóló rendelkezéseinek végrehajtásáról.

5403 701. 888/1940. B. M. sz. 51. §. (1) Ha az állami tüdőbeteggondozó in-faézet vezetőorvosi állása üresedésbe kerül, a vezető orvosi tennivalókat a belügyminiszter által erre a célra kijelölt orvos látja el. (2) Fegyelmi eljárás során felfüggesztett intézeti vezető orvos ideiglenes helyettesítése iránt a főispán intézkedik. (3) A vezető orvos helyettesítése iránt egyéb esetben — amennyiben a távollét hat hétnél nem hosszabb — a törvényhatóság első tisztviselője, hosszabb távollét esetében pedig a belügyminiszter gondoskodik, kivéve, ha a helyettesítést a 23. §. (4) bekezdése alapján alorvos látja el. A helyettesítéssel a belügyminiszter, illetőleg a törvényhatóság első tisztviselője más állami tüdőbeteggondozó intézeti orvost, szükség esetén megfelelő szakképesítéssel bíró orvost bízhat meg. (4) A helyettesítéssel külön megbízott orvos részére abban az esetben, ha kiküldetési illetményeket a fennálló jogszabályok szerint fel nem számíthat, a belügyminiszter díjazást engedélyezhet. 52. §. Az orvos köteles a betegként nála jelentkezőket legjobb tudása és lelkiismerete és az orvosi tudomány állása szerint megvizsgálni, állapotuk szerint kezelni, orvosi tanáccsal ellátni, biztosítottaknál a keresőképesség, illetőleg keresőképtelenség fennforgását véleményezni; köteles továbbá az orvos az intézet anyagi és erkölcsi érdekeit megvédeni. 53. §. (1) Amennyiben a jelen rendelet eltérően nem rendelkezik, az intézeti orvos a vizsgált, illetőleg kezelt személytől vagy hozzátartozóitól a vizsgálatért, illetőleg a gyógykezelésért díjazást, ellátást, ajándékot vagy bármiféle más ellenszolgáltatást vagy előnyt nem kérhet és nem fogadhat el. Nem kérhet, illetőleg nem fogadhat el az intézeti orvos bármiféle szolgáltatást attól sem, aki igény jogosultságát nem igazolja ugyan, de az orvosnak az igényjogosultság fennállásáról tudomása van. (2) Az intézeti orvos magánrendelőjében az igényjogosultat az első segélynyújtás mértékén túl orvosi kezelésben részesíteni nem köteles. 54. §. (1) Az intézeti orvos hetenkint legalább .tizenkét órán át köteles rendelést tartani. (2) A belügyminiszter a tiszti főorvos javaslatára a rendelés időtartamát megfelelően felemelheti. (3) A rendelés időpontját a tiszti főorvos a helyi viszonyok figyelembevételével állapítja meg. A rendelési időt az orvosnak pontosan meg kell tartania. Az orvos köteles a jelentkezőket a megszabott rendelési idő alatt fogadni, megvizsgálni és orvosi ellátásban részesíteni.