Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 633. A m. kir. minisztérium 1940. évi 8.230. M. E. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen egyes lakásbérleti jogviszonyok rendezéséről.

633. 8.230/1940. M. E. sz. 8117 1. §. A felszabadult keleti és erdélyi országrészen a bérbeadó azonnali hatállyal megszüntetheti az olyan lakás bérletére fennálló szerződést, amelyet a lakás bérlője a visszatérés szándéka nélkül elhagyott. Ilyennek lehet tekinteni különösen az olyan lakást, amelyet a bérlő felmondás nélkül kiürített, vagy amelynek bérlője egy hónapot meghaladó idő óta külföldre távozott anélkül, hogy a lakás gondozására bárkinek megbízást adott volna. A- visszatérés szándékának igazolása szempontjából nem leht figyelembe venni a bérlőnek a jelen rendelet hatálybalépése után tett olyan intézkedését, amely nyilvánvalóan a rendelet rendelkezéseinek kijátszását célozza. A bérlő a bérlet időelőtti megszüntetése miatt kártérítést nem követelhet. 2. §. Az elsőfokú közigazgatási hatóság, ha közhivatal, köztestület, közintézet vagy közintézmény elhelyezése, állásánál fogva helyhez kötött polgári vagy katonai közszolgálati alkalmazott, valamint ipart vagy kereskdést folytató személy vagy ilyen vállalat alkalmazottainak lakása céljából, végül menekültek és hajléktalanok elhelyezése céljából közérdekből szükséges, — a bérbeadót felszólíthatja, hogy az elhagyott lakás (1. §.) bérletére vonatkozó szerződést azonnali hatállyal szűntesse meg és a lakást a hatóság által kijelölt személynek, jogi személynek vagy ezek valamelyikének a hatóság által meghatározott naptól kezdődő hatállyal adja bérbe. Az előbbi bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni olyan lakás tekintetében is, amelyet a tulajdonos hagyott el (1. §.). Ilyen esetben a felszólítást a távollévő tulajdonos részére kirendelt ügygondnoknak kell kézbesíteni. 3. §. Ha a bérbeadó (tulajdonos) a hatóság felszólításának a felszólításban meghatározott határidőben nem tesz eleget, az említett hatóság elrendelheti, hogy a lakás meghatározott személy javára igénybe vétessék. A bérbeadó (tulajdonos) és a kijelölt személy közötti jogviszonyra a bérleti jogviszonyra megállapított jogszabályok irányadók. Ha a bérbeadó (tulajdonos) és a bérlőként kijelölt személy (jogi személy) a bér összegében és a bérlet egyéb feltételeiben nem tudnának megállapodni, az említett hatóság állapítja meg, hogy a bérbeadásra kötelezettnek a bérbeadott lakásért milyen összegű bér vagy egyéb térítés jár; ugyancsak az említett hatóság állapítja meg a bérleti viszony egyéb feltételeit is. A bért — amennyiben jogszabály mást nem rendel — olyan összegben kell megállapítani, amilyen összeget abban a községben (városban, kerületben) hasonló lakás bérletéért általában fizetnek; a bérleti szerződés egyéb feltételeit a helybeli szokásoknak megfelelően kell megállapítani. Magy. Rend. Tara, 1940. XI—XII. f. 204