Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 602. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 142.778. számú rendelete, a vagyonváltság fizetése szempontjából a búza 1940. évi október havi árának megállapításáról. - 603. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 139.600. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940:XXII. t.-c. 19. §-ának életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

3076 603. 139.600/1940. P. Ü. M. sz. kezik, hogy a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 naposa belül a már lejárt részleteket, illetőleg a kivetés és a befizetés között' mutatkozó különbözetet ki kell egyenlíteni, a következő naptári évben pedig az új kivetés megtörténtéig az évnegyedi esedékes részleteket az előző évi kivetés mértéke szerint kell fizetni. A dolog természetéből következik az is, hogy az időszaki vállalkozásoknál az adóalapokat nem lehet változatlanul fenntartani, hanem azokat minden évben az elért üzleti eredményhez képest újból kell megállapítani. Minthogy pedig az adó alapja az idény alatt elért nyereség, az időszaki vállalkozások soronkívül kivetett általános kereseti adójából üzletmegszűnés címén adótörlesztésnek helye nincsen. (4) A T. rendelkezésének első ízben való alkalmazásánál előfordul, hogy áz 1940. évre az általános kereseti adót kétszer vetik ki. A kétszeres megadóztatás elkerülése érdekében az 1940. évre a rendes adókivetési eljárás során már kivetett adót változási jegyzék útján törölni kell, a teljesített befizetéseket pedig a jelen rendelet alapján kivetett adóra kell elszámolni. 5. §. (1) A jövedelem- és vagyonadóról szóló 1927. évi 500. P. M. számú hivatalos összeállítás 19. §-ának (1) bekezdése szeíint az általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozás jövedelme gyanánt általában azt az összeget kell a jövedelemadó alapjául venni, amely összeget az illető haszonhajtó foglalkozás jövedelme gyanánt az adóévre szóló általános kereseti adó kivetésénél megállapítottak, ha pedig a foglalkozás (jövedelemforrás) az adóévet megelőző évben keletkezett, úgy azt az összeget kell a jövedelemadó alapjául venni, amelyet az adóévet megelőző évre szóló általános kereseti adó kivetésénél megállapítottak. (2) Az időszaki vállalkozások általános kreseti adójánál az adóalap megállapítása és az adó kivetése az idény alatt elért nyereség alapulvételével soronkívül történik, ennélfogva az (1) bekezdésben foglalt szabályok értelemszerű alkalmazásával a jövedelem- és vagyonadó kivetése során az időszaki vállalkozások jövedelme gyanánt azt az adóalapot kell számításba venni, amelyet a jövedelemadó kivetését megelőző évben az idény befejezte után az adózó terhére soronkívül megállapítottak. (3) Abban az esetben, ha a m. kir. adóhivatal megítélése szerint valamely időszaki vállalkozásnál a jövedelem- és vagyonadó beszedése veszélyben forog, a jövedelem- és vagyonadóról szóló hivatalos összeállítás 55. §-a alapján a jövedelemés vagyonadó soronkivüli kivetéséről az általános kereseti adó kivetésével egyidőben kell gondoskodni. Ilyen esetben az adózó egyéb jövedelemforrásából várható jövedelmét is számításba kell venni és a következő évi rendes jövedelem- és vagyonadó