Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 597. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 137.300. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940 : XXII. t.-c. 45. §-ának végrehajtásáról.

597. 137.300/1940. P. Ü. M. sz. 3065 rültek fel, vagy olyan adóssági kamatokat, illetőleg tőketartozásokat és más magánjogi terheket vallott be, amelyek a valóságban fenn nem állottak, vagy ha fennállottak is, nem abban az összegben állottak fenn, amelyet a pénzügyi hatóság az adóalap 'megállapításánál figyelembe vett. De a jövedelem és vagyon elhallgatása történhetett olyan módon is, hogy az adózó

1 bevallást egyáltalában nem adott, holott jövedelme ós vagyona általános kereseti, illetőleg jövedelem- és vagyonadó alá esik. Ha a jövedelmek és vagyontárgyak elhallgatásáról, vagy valótlan, illetőleg helytelen bevallásáról van szó, a közkegyelem elnyerése céljából kiállított bevallásban ezeket az elhallgatott jövedelmeket és vagyontárgyakat tételenként kell felsorolni; ha> a jövedelmek összegének és a vagyontárgyak állagának bevallása helyes volt, azonban azok összegéből koholt kiadásokat, vagy fenn nem álló tőketartozásokat vontak le, a közkegyelem elnyerése céljából a, bevallási íven az egyes jövedelemforrásoknál meg kell jelölni azt az Összeget, amellyel az adózó a jövedelemforrás tiszta jövedelmét jogtalanul apasztotta, a tehertételeiknél lés a tőketartozásoknál pedig meg kell jelölni, hogy azok a valóságban mily összeget tesznek ki, illetőleg, ha azok a valóságban egyáltalában nem állanak fenn, ezt az egyes rovatokban „nejoi áll fenn" jelzéssel kell feltüntetni. Ha pedig. aiz. adózó bevallást nem adott és terhére sem általános keresti adót, sem jövedelem- és vagyonadót nem vetettek ki, bevallását úgy kell kiállítani, amint azt a fennálló törvényes rendelkezések megszabják. Ugyanígy kell eljárni a» adózónak abban az esetben is, lia a kivető hatóság felhívására bevallást nem adott és emiatt adóalapját hivatalból becslés útján állapították meg. (3) Az (1) ós (2) bekezdés rendelkezéseiből következik, hogy ha az adózó a jelen rendelet alapján beadott bevallásában nem jelenti be valamennyi elhallgatott jövedelmét és vagyontárgyát, vagy helytelen bevallásait nem minden tételre nézve helyesbíti és utóbb kiderül, hogy adóköteles tiszta jövedelme vagy vagyonának tiszta értéke a valóságban több mint a bejelentése alapján helyesbített jövedelem- és vagyonadó alapja, nemcsak az 1940. évi adóalapot kell újból helyesbíteni, hanem az adókülönbözeteket az 1940. évet megelőző évekre is pótlólag elő kell írni, ezenfelül adócsalás, illetőleg jövedéki kihágás miatt a büntető eljárást meg kell indítani. 5. §. (1) A m. kir. adóhivatal a szabályszerű időben beérkezett és a jelen rendelet 3. és 4. §-ainak megfelelő bejelentéseket beérkezésük sorrendjében veszi tárgyalás alá. (2) Az a körülmény, hogy az, adózó bejelentését nem szabályszerű adóbevallási íven tette meg, nem ok a bejelentés visszautasítására. Ilyen esetekben aa adózót a bevallási ív kiMagy. Rend. Tára, 1940. IX—X. f. 195