Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 567. A m. kir. igazságügyminiszter 1940. évi 56.000. I. M. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területeken a magyar jog szabályai szerint végre nem hajtható közokiraton alapuló végrehajtási eljárások folyamán behajtott vagy befolyt összegek kiutalásának szabályozásáról.

2884 567. 56.000/1940. I. M. sz. 567. A m. kir. igazságügyminiszter 1940. évi 56.000. L M. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területeken a magyar jog szabályai szerint végre nem hajtható közokiraton alapuló végrehajtási eljárások folyamán behajtott vagy befolyt összegek kiutalásának szabályozásáról. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken a polgári peres és nemperes eljárással kapcsolatban felmerült egyes kérdések szabályozásáról szóló 3.570/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1940. 466. o.) 8. §-ában, illetőleg a polgári peres és nemperes eljárási jogszabályok hatályának a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területre való kiterjesztéséről szóló 5.920/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 878.. o.) 17. §-ának második bekezdésében fog]alt felhatalmazás' alapján a következőket rendelem: 1. §, A 9.700/1938. M. E. számú rendelet (Rt. 1938. 2944. o,) 2. §-ának utolsó bekezdése, illetőleg az 5,920/1939. M. E. számú rendelet 2. §-ának második bekezdése alapján megszüntetett végrehajtási eljárás folyamán behajtott vagy befolyt összeget a bíróság a végrehajtási eljárás szabályainak megfelelő sorrendi tárgyaláson a végrehajtási eljárás szabályai szerint arra jogosítottaknak utalja ki, ideértve azokat a jogosultakat is, akik a behajtott vagy befolyt összegből a végrehajtási eljárás szabályai, vagy egyéb jogszabályok szerint előnyös kielégítésre tarthatnak igényt, vagy akik a szóbanlévő összegre, illetőleg az annak megfelelő vagyontárgyra a végrehajtási el jár ásón kívül jogokat szereztek; azokat az összegeket azonban, amelyek a végrehajtót vagy más hitelezőt kizárólag végrehajtási jog alapján illetnék — ideértve a végrehajtó javára előnyösen sorozandó árverési vagy egyéb költségeket is —, a végrehajtást szenvedő részére ki kell utalni, kivéve, 1. ha a végrehajtást szenvedő a sorrendi tárgyaláson a behajtott vagy befolyt összegnek a végrehajtató, vagy más hitelező részére való kiutalásához hozzájárul, vagy 2. ha a végrehajtó vagy a végrehajtási jog alapján más hitelező a sorrendi tárgyaláson igazolja, hogy a) a behajtott vagy befolyt összegre, illetőleg az annak megfelelő vagyontárgyra a végrehajtási eljáráson kívül is jogot szerzett, vagy b) követelésének érvényesítése végett a tárgyalás határnapját megelőzően a magyar jog szabályainak megfelelő eljá-