Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 478. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 2.000. P. M. számú rendelete, a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról szóló 1940 : VII. t.-c. végrehajtásáról.

478. 2.000/1940. P. M. sz. 2365 nyálban, kell az összjövedeleméből kiszámítani. Általános szaJbály, hogy abban az államiban, amelyben valamely társulati adó alá eső vállalat üzletvezetősége egyedül, avagy ez és egyéb üzlettelepe van, a nyereség az összjövedelem 1

/io-éne\ kevesebb nem lehet. A különböző értékekre szóló nyersbevételek az adóztatásra irányadó gazdasági időszakban a bécsi jegyzések átlagárfolyamán, illetőleg a budapesti kifizetés középárfolyamán veendők szálmjba. Az átlagszámítás alapjául az irányadó időszak minden hónapjának 1., 11. és 21-i árfolyama veendő. Ha a megjelölt napoki valamelyikén nem| volt jegyzés, akkor az ezt a napot követő jegyzés irányadó. Teljesen miegfelelő eljárás az is, ha a különböző értékekre szóló jövedelmű összegek a mérlegkészítés napjának árfolyamán szájmíttatnak át. A most elmondott szabályoktól eltérő eljárást kell követni abban az esetben, ha valamely fiók a másik állam területén fekvő fiók javára a fentiektől eltérő másféle tevékenységet fejt ki, mert ilyenkor ablban az államiban, amelyben a közvetítő tevékenységét folytatja, a szokásos közvetítési jutalékot kell nyereség gyanánt felvenni. Ugyancsak eltérő eljárást kell követni a hitelintézetek és a biztosító társaságok fiókjainál, miért az ilyen vállalatok által kötelezően beszolgáltatandó adatok alapul vételével a hitelintézetek fiókjainál a vállalat összes jövedelmének az a része tekintendő minden esetben a fiók jövedelmének, amely a fiók személyi kiadásai és a vállalat összes személyi kiadásai között lévő aránynak megfelel, a biztosító társaságok fiókjainál pedig a felosztás a biztosító társaság fiókjára eső díjbevételeiknek a vállalat összes díjbevételeihez való arányában történik. A most elmondott szabályok kiegészítéseképen a követendő eljárásra nézve a két állam pénzügyminiszterei abban állapodtak meg (1930. évi 7.446/

Vila, számú pénzügyminiszteri rendelet), hogy a társulati adó alá tartozó azoknak a vállalatoknak adókivetését, amelyeknek mindkét államiban vannak üzlettelepeik, annak a naptári vagy gazdasági évnek lejiárta után, amjelynek szárniszerű adatain az adóztatás alapul, annak azi állaimnak adókivető hatósága indítja meg, amely államban a vállalat székhelye van. Ebből a célból az ilyen vállalatok adójának kivetését, amelyeknél a hozadék felosztásai figyelembe jön, soronkívül kell foganatosítani Az általános bevallási határidő lejártátától számított hat hónapon belül a másik állam adókivető hatóságával közölni kell az össznyereséigre és az egyes üzlettelepeknél a külön nyereségre vonatkozólag általa megállapított adatokat (ideértve az esetleges tételenkinti megállapításokat), az összforgalmat és az elért külön forgalmakat. Ha a másik állam hatósága által tett észrevételek eltérést tennének szükségessé, ezekre az észrevételekre a további Magy. Rend. Tára, 1940. VII—VIII. f. 151