Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 478. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 2.000. P. M. számú rendelete, a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról szóló 1940 : VII. t.-c. végrehajtásáról.

2354 478. 2.000/1940. P. M. sz. bösí az is, hogy az a jövedelem, amelyből az üzileti nyereség alakult, valamely más adóval már meg van adóztatva. Minthogy az adókötelezettségnek egyedül a kereskedelmi társasággá alakulás az egyetlen előfeltétele, a vállalatot akkor is az első csoportba tartozó kereskedelmi társaságnak, esnem a második csoportban említett közületi vállalatnak kell tekinteni, ha a részvények, üzletrészek, vagy társasági törzsbetétek egészen vagy részben valamely közület (állam, törvényhatóság, község) tulajdonában vannak. (2) Az (1) bekezdésben említett vállalatok közül a részvénytársaságok ' és szövetkezetek megalakulására az 1875:XXX-Vn. t.-c. (a, továbbiakban; KT.) 149.''és 224. §-ában, a korlátolt felelősségű társaságokra pedig az 1930:V. t.-c. 7. ,§-ában foglalt szabályok az irányadók. Ennélfogva a részvényVtársaság megalakultnak tekintendő, ha alaptőkéje biztosítva van, ai társasági alapszabályok létrejöttek és a társaság a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezettetett; a szövetkezet akkor tekintendő megalakultnak, ha, a társasági alapszabályok létrejötte és a társaságnak a kereskedelmi cégjegyzékbe való bevezetése megtörtént; a korlátolt felelősségű társaság megalakulása pedig akkor tekintendő befejezettnek, ha a társaságot a cégbíróságnál bejegyzés és közzététel végett bejelentették. A kereskedelmi jegyzékbe való bevezetéssel megnyílik a kincstárnak a joga ahhoz, hogy a szabályszerűen megalakult kereskedelmi társaságot társulati adó, tantiemadó és társulati vagyonadó alá vonhassa. Ebből következik, hogy a kivetést addig foganato-isítani nem lehet, amíg a kereskedelmi társaság megalakulása be nem jegyeztetett. Ez a szabály azonban nem érinti a kincstárnak azt a jogát, hogy a bejegyzés előtt folytatott üzletekből eredő nyereséget is az adóalaphoz számíthassa. Minden olyan esetben tehát, amidőn a m. kir. adóhivatalnak tudomására jut, hogy valamely kereskedelmi társaság üzletműködést folytat anélkül, hogy cégbejegyzése szabályszerűen megtörtént volna, a m. kir. adóhivatal köteles az illetékes bíróságot esetről-esetre értesíteni, hogy a bíróság a vállalatot a KT., illetőleg az 1930:V. t.-c. rendelkezései alapján a cég szabályszerű bejegyzésére szoríthassa, a m. kir. adóhivatal pedig a kincstárnak az adó kivetéséhez való. jogát érvényesíthesse. (3) A KT. 61. §^a részvényesekre alakult betéti társaságot nem ismer, ilyen vállalatok tehát Magyarországon nem alakulhatnak. Minthogy azonban több külföldi állam részvényjoga szerint a részvényekre alakult betéti társaság is üzleti működésre jogosult kereskedelmi társaság, az ilyen külföldi társaságok, ha a magyar állam területén saját cégük alatt fióküzlet útján, vagy vezér képviselőség, képviselőség, vezér-