Rendeletek tára, 1940
Rendeletek - 260. A m. kir. minisztérium 1940. évi 4.200. M. E. számú rendelete, az egyfelől a Cseh-Morva Protektorátus területén, másfelől a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területeken lakó vagy ott székhellyel bíró hitelezők és adósok között fennálló pénzkövetelések kiegyenlítése tárgyában a Német Birodalom kormányával megkötött fizetési egyezmény - #életbeléptetéséről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről.
1072 260. 4.200/1940. M. E. sz. 4. A Magyar Nemzeti Bank a magyar kedvezményezettnek a befizetett koronaösszeg pengőellenértékét akkor fizeti ki, amikor a jóváírt koronaösszeget a maga részéről a Cseh-Morva Protektorátus területén a jelen egyezmény határozatainak megfelelően fizetésekre felhasználja. Az ily módon felhasználandó öszszegek — a Magyar Nemzeti Bank könyvelési megbízásai alapján — a Cseh- és Morvaország Nemzeti Bankjánál vezetett „elszámolási számlára" (Verrechnungskonto) vezettetnek át. 5. A Cseh-Morva Protektorátusbeli adós csak akkor teljesítette tartozását, ha a magyar hitelező követelésének pengőellenértéké't megkapta; a „külön számlára" történő befizetéssel azonban az adós a további kamatfizetés alól mentesül. A feleknek természetesen jogúikban áll ettől a határozattól eltérő megállapodást kötni. 6. A felvidéki és kárpátaljai adósoknak a jelen egyezmény határozatai alá eső tartozásaik kiegyenlítéséhez szükséges prágai kifizetést a Magyar Nemzeti Banktól az utóbbi által megbízott, pémz4. Die Ungarische Nationalbank zahlt dem ungarischen Begünstigten den PengőGegenwert der eingezahlten Kronenbeträge zu dem Zeitpunkt aus, in welchem sie den gutgeschriebenen Kronenbetrag ihrerseits zu Zahlungen auf dem Gebiet des Protektorats Böhmen und Mähren gemäss den Bestimmungen des vorliegenden Abkommens verwendet. Die in dieser Weise zu verwendenden Beträge werden — auf Grund der Buchungsaufträge der Ungarischen Nationalbank — auf das bei der Nationalbank für Böhmen und Mähren geführte „Verrechnungskonto" übertragen. 5. Der Schuldner im Protektorat Böhmen und Mähren hat seine Schuld erst dann erfüllt, wenn der ungarische Gläubiger den Pengő-Gegenwert seiner Forderung erhalten hat; doch wird der Schuldner durch die Einzahlung auf das „Sonderkonto" von der Verpflichtung befreit, weiter Zinsen zu zahlen. Selbstredend steht es den Parteien frei, von diesen Bestimmungen abweichende Vereinbarungen zu treffen.^ 6. Zwecks Begleichung ihrer •unter die Bestimmungen des vorliegenden Abkommens fallenden Schulden haben die oberungarischen und karpathenländischen Schuldner die Zuteilung der benötigten