Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 113. A m. kir. minisztérium 1939. évi 3.570. M. E. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken a polgári peres és nemperes eljárással kapcsolatban felmerült egyes kérdések szabályozásáról.

113. 3.570/1939. M. E. sz. 467 nul, a bíróság vezetője által erre kijelölt bíró az ítélet rendelkező része tárgyában meghallgatja a feleket. Ha a felek előadása az ítélet rendelkező része tekintetében megegyezik, a bíró az ítéletet ennek megfelelően foglalja írásba; az ítélet indokolását ebben az esetben sem kell írásba foglalni. Ha a meghallgatásra kitűzött határnapon valamelyik fél nem jelenik meg és elmaradását "sem menti ki, úgy kell őt tekinteni, mintha a pertársával, vagy ha pertársa nincs, vagy az sem nyilatkozik, az ellenfelével egyező nyilatkozatot tett volna; ha a határnapon a felek egyike sem jelenik meg, az eljárás szünetel (1911:1. t.-c. 446. §.). Ezekre a következményekre a feleket az idézésben figyelmeztetni kell. 3. Ha a 2. pont alá tartozó esetben a feleknek az ítélet rendelkező részére vonatkozó előadása nem egyező, s a meghallgatásra kitűzött határnapon a rendelkező rész szövegét a felek által nyomban előterjesztett bizonyítékok alapján sem lehet megállapítani, a kihirdetett ítélet hatályát veszti és a bíróság az eljárást akként folytatja, mintha az ügyben a csehszlovák bíróság még nem hirdette volna ki az ítéletet. Az első bekezdés, valamint a második bekezdés 1. és 2. pontja alapján írásbafoglalt ítéletet a oseh-szlovák bíróság ítéleteként kell ugyan megjelölni, de magyar nyelven kell írásbafoglalni. Ha az említett rendelkezések szerint az ítélet indokolását nem kell írásba foglalni, az ítéleten meg kell jegyezni, hogy az indokolás a jelen rendelet értelmében mellőztetett A jelen §. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a cseh-szlovák bíróság által már kihirdetett, de írásba nem foglalt végzésekre is. 2. §. Az 1. §. első bekezdése vagy második bekezdésének 1. vagy 2. pontja alapján írásbafoglalt határozat helyesbítését — annak kézbesítésétől számított nyolc nap alatt — bármelyik fél kérheti. A bíróság a kérelem felől szóbeli tárgyalás után határoz, és szükség esetében a határozat hatályon kívül helyezésével az 1. §. 3. pontjának megfelelően jár el. A határozat helyesbítése iránt előterjesztett kérelem folytán felmerült költségek tárgyában a bíróság a kérelem alaposságára és a felek jó- vagy rosszhiszeműségére tekintettel az összes körülmények gondos mérlegelése alapján határoz. 3. §. Ha a fellebbezési bíróságnak az 1. §. rendelkezése szerint az indokolás mellőzésével írásbafoglalt ítélete ellen az e tekintetben irányadó jogszabályok szerint felülvizsgálati kérelemnek van helye, a felülvizsgálati kérelemben a fellebbezési bíróság ítéletének indokolására utalás nélkül kell előadni, hogy a fél az ítéletet mely alapon támadja meg (1911:

1. t.-c. 527. §-á második bekezdésének 3. pontja), a felülvizsgálati bíró-