Rendeletek tára, 1939
Rendeletek - 102. A m. kir. minisztérium 1939. évi 2.599. M. E. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt Kistoronya és Szőllőske községeknek a tokajhegyaljai borvidék zárt területéhez csatolásáról. - 103. A m. kir. minisztérium 1939. évi 2.640. M. E. számú rendelete, a találmányokra vonatkozóan az 1939 : II. törvénycikkben megszabott engedélyezési eljárásról.
103. 2.640/1939. M. E. sz. 439 és a jelen rendelet 9. §-ában megbatározott büntetőjogi következményeikre; az engedély megadásáról szóló értesítésben a felet figyelmeztetni kell, hogy a megadott engedély hatálya csak arra terjed ki, amit a bejelentés, illetőleg a kérvény, valamint a mellékletek szakértő számára a kivitelezés szempontjából elegendően ismertetnek; a 3. §. harmadik bekezdésében említett tudomásulvételre vonatkozó értesítésnek pedig tartalmaznia kell az ugyané §. negyedik bekezdésére utaló figyelmeztetést. Ha az iparügyi miniszter külön kérvény alapján indult engedélyezési eljárásban az engedélyt megadja, vagy csak részleges hatállyal (4. §.) tagadja meg, az engedély megadásáról szóló hivatalos írásbeli értesítéshez csatolni kell a leírás és mellékletei egyik példányát, azok minden lapján az ügyszámot fel kell tüntetni, és azokat a szabadalmi bíróság bélyegzőjével is el kell látni. 7. §. Ha az iparügyi miniszter az engedélyt általános, valamennyi országra szóló hatállyal tagadta meg, a találmányt az állam részére kártalanítás mellett igénybe kell venni. A kártalanítási eljárás megindítását a bejelentő, illetőleg a kérvényező is szorgalmazhatja. 8. §. A szabadalmi bíróság a hozzá érkezett összes szabadalmi bejelentéseket, illetőleg az engedély iránt benyújtott kérvényeket -a benyújtástól számított tizennégy nap alatt, az engedély megtagadása esetében pedig az említett határidő lejárta után is katonai titokként kezeli. Az iparügyi miniszter és a honvédelmi miniszter kiküldöttje útján a szabadalmi bíróságnál bármely szabadalmi bejelentésre, illetőleg engedély iránt előterjesztett kérvényre vonatkozó minden iratot megtekinthet s azokra vonatkozólag értesítéseket és felvilágosításokat kívánhat. 9. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezési — különösen a T. 201. §-a — alá nem esik, kihágást követ el, aki iparilag értékesíthető olyan találmányt, amely a jelen rendeletben szabályozott engedélyezési eljárás alá tartozik, engedély nélkül szabadalmaztatás vagy más oltalom megszerzése végett külföldön bejelent, vagy akár bel-, akár külföldön bármilyen módon értékesít vagy nyilvánosságra hoz. Az előbbi bekezdésben meghatározott kihágás büntetése két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárás. A pénzbüntetésre az 1928 :X. törvénycikk rendelkezései irányadók, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a