Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 696. A m. kir. iparügyi miniszter 1939. évi 66.600. Ip. M. számú körrendelete, egyes zár alá vett len-, kender- és jutaáruk forgalombahozatalának és felhasználásának szabályozásáról.

ár 2580 696. 6.6600/1939. Ip. M. sz. 696. A m. kir. iparügyi miniszter 1939. évi 66.600. Ip. M. számú körrendelete, egyes zár alá vett len-, kender- és jutaáruk forgalombahozata­lának és felhasználásának szabályozásáról. Az egyes anyagkészletek zár alá vételéről szóló, a 12.117/ 1939. M.E. számú rendelettel (Rt. 1939. 2290. o.) kiegészített és módosított 12.113/1939. M. E. számú rendelet (az alábbiakban: R.) (Itt. 1939. 1361. o.) 2. §-<ban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A R. VI. számú mellékletében 636—639., 646—648. és 652. sorszám alatt felsorolt, zár alá vett len-, kender- és juta­árukat további rendelkezésig belföldi feldolgozó vállalat (ipa­ros) részére engedély nélkül szabad kiszolgáltatni és azokat feldolgozó vállalatnak (iparosnak) engedély nélkül szabad fel­használnia. " A zár alá vett készlet birtokosa köteles az előző bekezdés alapján kiszolgáltatott vagy felhasznált cikkekről a mennyi­ségnek és az átvevőnek, illetőleg a felhasználás céljának meg­jelölésével két példányiban pontos feljegyzést készíteni, s a fel­jegyzés egyik példányát minden hónap 15-én és utolsó napján a len-, kender- és jutabizottsághoz felterjeszteni. A kiszolgál­tatott cikkekről felterjesztett feljegyzéshez csatolni kell az át­vevőnek cégszerűen aláírt igazolását. 2. §. Zár alá vett készlet (készletrész) jogellenesen kiszol­gáltatása, felhasználása, elfogyasztása, elidegenítése, megsem­misítése vagy az igénybevétel elől egyéb módon jogellenes el­vonása a 12.117/1939. M. E. számú rendelet 3. §-ában, illetőleg a R. 7. §-ában foglalt rendelkezések alá esik. 3. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendel- * kezes alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki a jelen rendelet 1. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezést megszegi vagy kijátsza. A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cse­lekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a meg­állapított nyereség kétszeresével felemelt összege. A pénzbüntetés átváltoztatása, valamint a kihágás elévü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom