Rendeletek tára, 1939
Rendeletek - 626. A m. kir. minisztérium 1939. évi 10.840. M. E. számú rendelete, egyes faanyagkészleteknek a termelőnél zár alá vételéről.
626. 10.840/1939. M. E. sz. 2271 (3) Az (i) es (2) bekezdésben foglalt rendelkezés hatálya mind a már kitermelt, mind alz ezután kitermelésre kerülő készletekre kiterjed. (4) A fatermelő a zár alatt lévő készletet a jelen rendelet hatálybalépése napján, illetőleg a kitermeléskor volt eredeti állapotban és minőségben a saját költségén köteles megőrizni. 2. §. Az 1. §-ban említett faanyag szállítását a földmíveléstigyi miniszter szállítási igazolványhoz kötheti. 3. §. (1) Az a termelő, aki a zár alá helyezett készletét vagy annak egy résizét a jelen rendelet hatálybalépésekor már eladta,, vállalt kötelezettségének teljesítését felfüggeszteni és az ilyen kötelezettséget a jelen rendelet hatálybalépésétől számított három, nap alatt a földmívelésiügyi miniszternek bejelenteni köteles. (2) A földinívelésügyi miniszter a zár alá helyezett faanyag tekintetében vállalt kötelezettség teljesítésének megengedés© vagy megtagadása tárgyában az iparügyi miniszterrel egyetértve határoz s erről a termelőt értesíti. (3) A termelő az engedély megtagadását haladéktalanul közölni köteles azzail, akinek irányában kötelezettséget vállalt. Ha az elhalasztás következtében a teljesítés erre a szerződő félre nézve értékét veszti, ez a szerződő fél az értesítés vételétől számított 8 nap alatt a szerlződéstől elállhat. (4) A honvédség részére vállalt kötelezettséget Szintén be kell jelenteni, az ilyen szállítást azonban felfüggeszteni nem szabad. i. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés — különösen a T. 206. §~a alá, vagy a T. 207. §-a alá — nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, iaki a jelen rendelet 1. és 3. faiban foglalt rendelkezéseket megszegi. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt kiszabható pénzbüntetésre az 1928 :X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke a T. 212. §. (1) és (2) bekezdése értelmében nyolcezer pengő; olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. (3) A pénzbüntetés áitváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére a T. 212. §. (4) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítására nézve pedig a T. 218. §-anak (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.