Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 616. A m. kir. pénzügyminiszter 1939. évi 162.292. számú rendelete, a vagyonváltság fizetése szempontjából a búza 1939. évi november havi árának megállapításáról. - 617. A m. kir. pénzügyminiszter 1939. évi 3.049. P. M. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen a konyhasó és a marhasó jövedéki alapárának és fogyasztói árának leszállításáról.

617. 3.049/1939. P. M. sz. 2255 konyhasót és marhasót csak Kárpátalja területén lehet vásárolni. (5) Azok a kárpátaljai kereskedők, akik sóárusítással foglalkoznak, a só jegy ékre és marhasóutalványokra járó kedvezményes árú sónak a kiszolgáltatását nem tagadhatják meg. 6. §. A kereskedő a konyhasót kedvezményes fogyasztói áron [2. §. (1) bekezdése] csak a községi elöljáróság által kiosztott sójegyek, illetve a kedvezményes árú poralakú marhasót csak a községi elöljáróság által kiadott, a község pecsétjével ellátott marhasóutalványok ellenében (5. §.) árusíthatja, s a vásárló felektől beszedett sójegyekkel, illetve marhasóutalványokkal el kell számolnia. 7. §. (1) A sójegyek, illetve a marhasóutalványok ellenében beszerzett kedvezményes árú konyhasót és marhasót mindenki csak a saját használatára, illetve saját állatainak etetésére fordíthatja, azt eladni, vagy elajándékozni, a sójegyet, illetve marhasóutalványt akár pénzért vagy más ellenszolgálgatás fejében, akár ingyen másra átruházni nem szabad. (2) À marhasót kizárólag állatok etetésére szabad felhasználni. (3) Aki az (1) és (2) bekezdésben megállapított tilalmak ellen vét, a sójövedék iránti törvények és szabályok Hivatalos Összeállításának 42. §-ába ütköző sósikkasztást követ eí és az 1918: XIII. t.-c. 7. §-a, illetve a 155 900/1926. P. Ü. M. számú rendelet (Rt. 1926. 1533. o.) 1. §-a értelmében büntettetik. 8. §. (1) Magánszemélyeknek, vagy kereskedőknek Kárpátalja területéről az ország egyéb területére konyhasót, vagy poralakú marhasót átvinni, vagy küldeni tilos; legfeljebb fél kg sónak kézi podgyászként, saját szükségletre való kivitele nem esik tilalom alá. (2) Aki az előző bekezdésben meghatározott tilalom ellen vét, a sójövedék iránti törvények és szabályok Hivatalos Öszszeállításának 43. §-ába ütköző sócsempészeti kihágást követ el és ugyancsak az 1918:XIII. t.-c. 7. §-a, illetve a 155.900/1926. P. Ü. M. számú rendelet 1. §-a értelmében büntettetik. 9. §. Amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá, különösen az árdrágító viszaélésekről szóló 1920 :XV. törvénycikk rendelkezései alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő az, aki sót sójegyre, illetőleg marhasóutalványra a 2. §. (1) bekezdésében meghatározott legmagasabb fogyasztói árnál magasabb áron ad el, vagy kedvezményes árú só kiszolgáltatását az arra jogosultnak a jelen rendelet 5. §-ának (5) bekezdése ellenére megtagadja. A pénzbüntetésre az 1928 :X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási ható-