Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 615. A m. kir. pénzügyminiszter 1939. évi 3000. P. M. számú rendelete, a visszacsatolt felvidéki és a kárpátaljai területeken a gazdatartozások fizetése szempontjából a mezőgazdasági és az egyéb forrásból származó jövedelmek számításba vételétől.

615. 3.000/1939, P. M. sz. 2243 5. a törpe- vagy kisbirtok, vagy házas beltclek tulajdono­sának vagy haszonélvezőjének (javadalmasának) a gazdasága szükségleteit meg nem haladó számú állatokkal végzett fuva­rozásból származó, kereseti adó alá vont jövedelme; 6. a gazdaságban állandóan alkalmazott — mezőgazda­sági munkásoknak nem tekinthető — tiszteknek (gazdatiszt, gazdasági gyakornok, erdész, ispán stb.) és egyéb gazdasági alkalmazottnak az a járandósága, amely az alkalmazottak ke­reseti adója alá esik. 2. ß. (1) A mezőtízdasághól származó jövedelmeket a 9 900/1939. M. E. sz. rendelet végrehajtásában a következőkép­pen kell számbavenni: 1. a saját kezelésben levő mezőgazdasági ingatlanok ka­tnszteri tiszta jövedelmének négyszeresét, mint pengő összeget kell azok jövedelméül tekinteni; 2. a haszonbérbeadott mezőgazdasági ingatlanok katasz­teri tiszta jövedelmének kétszeresét, mint pengő összeget kell azok jövedelmének tekinteni; 3. az előző 1. és 2. pontban említett kiszámítási mód he­lyett a gazdaadós kérelmére az 1939. évi jövedelemadó kivetése során megállapított adóalapnak az illető ingatlanokból szár­mazó jövedelemre eső részét kell azok jövedelméül számításba venni, ha ez a kataszteri tiszta jövedelem alapján kiszámított ( jövedelemösszegnél nagyobb; 4. a haszonbérelt és az 1. §. 3. pontja szerint számbave­hető mezőgazdasági ingatlan jövedelméül, továbbá a fuvaro­zásból (1. §. 5. pont) származó jövedelem címén az általános ke­reseti adó 1939. évi kivetése során megállapított adóalapot kuli számításba venni; 5. a gazdaságban állandóan alkalmazott tiszteknek és más — az alkalmazottak kereseti adója alá eső — alkalmazott­nak a szolgálati viszonyból származó jövedelmét abban az ösz­szegben kell számbavenni, amelyben azt az érvényben álló sza­bályok szerint az alkalmazottak kereseti adójának megállapí­tásánál alapul vették; 6. az alkalmazottak kereseti adója alá nem eső mezőgaz­dasági munkásoknál (gazdasági cselédek, aratók, sommások, napszámosok stb.) a mezőgazdasági munkából származó jöve­delmet évi 400 pengővel kell számításba venni; abban az eset­ben azonban, ha ezek a munkások nem kizárólag mezőgazda­sági alkalmazásban állanak, hanem egyéb, pl. ipari stb. fog­lalkozást is vállalnak, mezőgazdasági munkából származó jö­vedelmüket évi 200 pengővel kell számításba venni. (2) Az ingatlannak az (1) bekezdés értelmében számított jövedelmét a tulajdonos jövedelmeként kell számításba venni

Next

/
Oldalképek
Tartalom