Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 539. A m. kir. minisztérium 1939. évi 10.630. M. E. számú rendelete, a gyülekezési jog korlátozásáról szóló 8.120/1939. M. E. számú rendelet kiegészítéséről. - 540. A m. kir. minisztérium 1939. évi 10.670. M. E. számú rendelete, az ipari anyaggazdálkodás bizottságainak felállításáról.

3010 • 540. 10.670/1^39. M. E.. sa. Az ipari anyaggazdálkodás központi bizottsága, 5. §, A szakbizottságok elnökei alkotják az ipari anyaggazdálkodás központi bizottságát (az alábbiakban: központi bizottság), amelynek élem az iparügyi miniszter által kinevezett elnök áll. A központi bizottság irányítja és ellenőrzi a szakbizottságok tevékenységét, és gondoskodik együttműködésük biztosításáról, ellátja az iparügyi miniszter által esetről-esetre kijelölt feladatköröket, és javaslatokat terjeszt az iparügyi miniszter elé az ipari anyaggazdálkodás egyes kérdéseinek megoldására. A központi bizottság az árellenőrzés országos kormánybiztosával, a fn. kir. külkereskedelmi hivatallal és a Magyar Nemzeti Bankkal állandó kapcsolatot tart fenn és szükség esetében szakértőket is meghallgathat. 6. §. A központi bizottság ülésben az általános érdekű kérdéseket tárgyalja, egyébként a központi bizottság elnöke vagy általa kijelölt helyettese az érdekelt szakbizottság (szakbizottságok) elnökével együtt intézkedik. A központi bizottság ülésben szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. A központi bizottságnak azt a határozatát, amelyhez az elnök szavazatával nem járult hozzá, döntés végett az iparügyi miniszter elé kell terjeszteni. Büntető és hatálybaléptető rendelkezések. 7. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő a központi bizottságnak vagy a szakbizottságnak az az elnöke, helyettes elnöke vagy tagja, valamint a szakbizottságnak az az irodai alkalmazottja, aki az ebben a minőségben megtudott hivatali, üzleti vagy üzemi titkot jogtalanul mással közli, vagy a maga vagy más javára jogtalanul felhasználja. Az első bekezdés alá tartozó kihágás miatt kiszabható pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő; olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a eselekménynyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939:11. t.-c. 212. §-ának (4) és ('5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítására nézve pedig az 1939 : II.